Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a kiskorú szülő, ha gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, valamint a gyám – kivéve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – a saját háztartásában nevelt
• gyermek 3. életévének betöltéséig,
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
(Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek 10. életévének betöltéséig, változatlan összegben.)
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Nagyszülő is jogosult
Az előzőekben meghatározott feltételek mellett a fenti jogosultakon kívül a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, azaz a nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
• a gyermek az első életévét betöltötte,
• a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
• a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak, és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
(A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő egyetértő nyilatkozatát – kérelem- re – a gyámhatóság pótolhatja.)
• a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
A nagyszülő részére a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.
Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja, és azt a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát megszünteti.
A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.
Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el.

Örökbe fogadó szülőnek is jár
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbe fogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévét (ikergyermekek esetén a tanköteles életkort) már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
Amennyiben a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosító életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, az örökbe fogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek gyermekgondozást segítő ellátásra jogosító életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
Az örökbe fogadó szülő ebben az esetben az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Jogosultság méltányossági alapon
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot
• megállapíthat a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,
• megállapíthat, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének be- töltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Keresőtevékenység az ellátás mellett
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – kivéve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.
Az ellátás összege
A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori leg- kisebb összegével (2016-ban 28 500 Ft), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
Ikergyermek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százalékával.
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ennek mértéke 10 százalék, és a bruttó összegéből vonják le.
A saját jogú nyugdíjban, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás után nyugdíjjárulékot nem fizet. A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, amennyiben az ellátás összege után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

FONTOS! Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell.
Ha a gyermek az ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá, és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

Gyermek elhelyezése napközbeni ellátását biztosító intézményben
Az ellátás folyósítása alatt a gyermek elhelyezhető napközbeni ellátását biztosító intézményben, ha
• a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
• a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek a szülőnek folyósított ellátás esetén félévesnél idősebb, vagy a nagyszülő részére folyósított ellátás esetén háromévesnél idősebb.
Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.