Inkluzív oktatás

A Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az oktatáshoz való jog kapcsán az inkluzív oktatáshoz való jogot rögzíti a 24. cikkelyben, és az állam kötelességei közt az alábbiakat fekteti le:

A fogyatékossággal élő személyeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az általános oktatási rendszerből, és a fogyatékossággal élő gyermekeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az ingyenes és kötelező alapfokú oktatásból, valamint a középfokú oktatásból. A fogyatékossággal élő személyek a lakóközösségükben élő többi személlyel azonos alapon férnek hozzá a befogadó, minőségi és ingyenes alapfokú oktatáshoz, valamint a középfokú oktatáshoz. Gondoskodnak az egyén igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról. A fogyatékossággal élő személyek megkapják a hatékony tanulásukat előmozdító szükséges támogatást az általános oktatási rendszerben. Hatékony, személyre szabott támogató intézkedéseket biztosítanak, a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben, a teljes körű integráció céljával összhangban.

 

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága 2016 szeptemberében kiadott egy ajánlást az inkluzív oktatáshoz való hozzáférhetőségről:

http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRPD/Pages/CRPDIndex.aspx

/Committee on the Rights of Persons with Disabilities – General comment No. 4 (2016) – Article 24: Right to inclusive education/

A MEOSZ a Bizottság felé korábban benyújtott egy állásfoglalást, melyben a mozgáskorlátozott személyek inkluzív oktatásához való hozzáféréséről írt véleményt és javaslatokat:

meosz.hu/blog/allasfoglalas-az-inkluziv-oktatashoz-valo-jogrol/

 

Akadálymentes iskola, egyetemes tervezés

Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy az épületeket és más létesítményeket úgy alakítanak vagy építenek át, hogy a fogyatékos emberek számára is hozzáférhetőek legyenek. Az épületek akadálymentesítése azt jelenti, hogy az akadályokat beazonosítva, lebontva és minden fogyatékosságot figyelembe véve terveznek. A tervezés során kiemelt fontosságú az egyetemes tervezési elvek szerinti kialakítás, azaz a lehető legtöbb személy számára biztosítható egyenlő esélyű hozzáférhetőség, ezért az egész tervezés- és kivitelezés rehabilitációs szakmérnökök bevonásával zajlik. Az ENSZ egyezmény előírja, hogy állami feladat az egyetemes tervezés eszméjének a terjesztése.

Az Egyetemes Tervezés eszméje egy preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét.

„Egyetemes tervezés”-en a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül.

Az inkluzív oktatás kulcsfontosságú elemei magukban foglalják „az új iskolák tervezésekor és építésekor az Egyetemes Tervezés figyelembevételének követelményét, a már létező iskolák adaptációjára vonatkozó időkerettel együtt.

http://www.etikk.hu/egyetemes-tervezes/

Ahhoz, hogy a mozgássérült gyermek egy többségi iskolában végezhesse tanulmányait az első lépés az épület akadálymentesítése, és ez nemcsak a bejáratot jelenti, hanem az összes kiszolgáló, mellékhelyiség akadálymentesítését is. Jelenti továbbá az épített környezet oly módon történő kiegészítését, hogy a mozgássérült gyermek vagy oktató mindazokat a tevékenységeket el tudja végezni, amely az oktatási folymatatok előírnak. Ez az ésszerű alkalmazkodás elve alapján kötelezettség.

 

Inklúzió a nevelésben

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

A fogyatékos tanulókat egyre szélesebb körben fogadó iskolákat a szakma az inkluzív, azaz befogadó jelzővel illeti. Az inkluzív iskola arra törekszik, hogy újra átgondolja a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és feltételeit azért, hogy valamennyi tanuló haladását biztosítani tudja (Bánfalvy, 2008). Az inkluzív iskolában valamennyi diák olyan oktatásban részesül, amely egyéni szükségleteihez alkalmazkodik, beleértve azokat a diákokat is, akik nem tekinthetők speciális nevelési igényű tanulóknak (Forray és Varga, 2011). A befogadás alapfeltétele tehát a tanulók közötti különbségek elismerése, következésképpen a tanulás és tanítás inkluzív értelmezése tiszteletben tartja a tanulók közötti különbségeket, és azokra épít. (Schiffer, 2008).

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/inkluzio-fogalom-szemlelet

Az inklúzó elismerése, mint az oktatáshoz való jog elérésének kulcsa az elmúlt húsz évben egyre erősebbé vált, és azt ma az ENSZ Fogyatékossággal élő Emberek Jogairól szóló Egyezmény rögzíti. Ez az első jogilag kötelező eszköz, amely konkrét vonatkozással bír a minőségi inkluzív oktatás koncepciójára. A minden tanuló számára biztosított inkluzív oktatás központi jelentőségű a magas színvonalú oktatás elérése szempontjából a befogadóbb társadalmak kialakulása érdekében.

Inklúziós index

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 2009-ben létrehozott egy olyan útmutatót, amely elősegíti az iskolák inkluzívvá válását. Az Inklúziós Index – útmutató az inkluzív iskolák fejlesztéséhez – című dokumentum egy olyan átfogó anyag, amely segítséget nyújt azokban a lépésekben, melyek szükségesek az iskolák fejlesztéséhez.

Mit jelent az inklúzió a nevelésben?

– Kivétel nélkül minden tanuló és pedagógus az iskolaközösség fontos tagja.

– Növelik a tanulók közösségi életben való részvételének lehetőségeit az iskolán belül, és csökkentik kirekesztésüket.

– Az iskola szemléletét, pedagógiai programját és mindennapi gyakorlatát úgy alakítják át, hogy az megfeleljen az iskolába járó tanulók szükségleteinek.

– Minden tanuló szempontjából – tehát nem csupán a sajátos nevelési igényű gyermekek számára – csökkentik a tanulást és az iskola közösségi életében való részvételt akadályozó körülményeket.

– A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába járhassanak.

– Az iskolába történő befogadás a társadalomba való befogadás fontos alapfeltétele.

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

 

Súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek inkluzív oktatása

Súlyosan mozgáskorlátozott tanulók esetén is fontos, hogy a tanulás folyamata minden területen elérhető legyen. A tanulók számára biztosítani kell a személyi segítés lehetőségét, a legmagasabb szintű tudás elérése érdekében.

Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermekeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani.

 

Jogszabályi hivatkozás:

2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Fogalommeghatározások:

Ésszerű alkalmazkodás: Az „ésszerű alkalmazkodás” az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását

Gyógypedagógia: „A szűkebb értelemben vett gyógypedagógia a sérültek speciális pedagógiai tudománya, nevelhetőségük lehetőségeit, elv- és feltételrendszerét, oktatásuk, nevelésük, személyiségük kibontakozásának múltját, cél-, feladat-, eszköz-, színtérrendszerét és eredményességét vizsgálja optimális szocializációjuk és sikeres rehabilitációjuk szolgálatában. A tágabb értelemben vett gyógypedagógia viszont a sérültekkel összefüggő teljes jelenségkört kutatja: a sérülések kóreredetét, kóros mechanizmusait, a sérültek fejlődésmenetét, személyiségszerkezetét, társas környezetét, rehabilitációjuk lehetőségeit. Ez tehát komplex tudomány, a sérültek vizsgálatát különböző nézőpontból végző tudományágak integrációs egésze.” (Gordosné, 1996.)

Konduktív pedagógia:
A konduktív nevelés alapgondolata, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, kihasználatlan kapacitással, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A konduktív nevelés az összerendezett funkciók és az összehangolt idegrendszeri működés kialakítása érdekében személyiség, nevelés és tanulás központú. Ezért a konduktív nevelés folyamatában a mozgás fejlesztése nem különálló feladat, hanem a személyiség alakításának fontos és szerves része, és tartalmilag összehangolt, strukturált, módszertanilag egységes elvekre épülő nevelési programok megvalósítása során történik.

http://www.peto.hu/ovoda/hu/a-konduktiv-pedagogiarol