Oldal szövege:
A mozgalom küldetése: A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Kulturális Közhasznú Egyesület, az Életlánc Egyesület, a Hilarus Pagus - Vidám Falu Alapítvány összefogásával indult el a mozgalom a fiatalokban rejlő értékek felkutatására és a bennük rejlő képességek és lehetőségek kibontakozásának segítésére.
Meggyőződésünk szerint a társadalmi befogadás alapja a különböző társadalmi csoportok egymáshoz való közeledése, egymás megértése, elfogadása és a kölcsönös segítségnyújtás. Az első és legfontosabb lépés a hozzáállás, a szemlélet formálása, melyet a megfelelő párbeszéd és a példamutatás segíthet elő.
A mozgalom nyitott, bárki csatlakozhat hozzá, részt vehet a rendezvényein, hozzászólhat, közreműködhet. A közös célokat a jelenlegi és a jövőben csatlakozó szervezeteken, embereken és közösen szervezett programokon keresztül valósítjuk meg.
A rendezvénysorozat célja:
A rendezvénysorozat erősíteni kívánja az emberekben a mások iránti érdeklődést, értékeik megismerését és elismerését. Az integrációt és a társadalmi befogadást is szeretnénk elősegíteni, olyan közösségi alkalmak indításával, ahol fizikai és lelki állapoton, bőrszínen, nemen és koron túl az alapvető emberi értékek számítanak. Az eddigi tapasztalatoktól eltérően, nem a fogyatékossággal élők megsegítése a cél, hanem az ő értékeik megosztása a társadalommal. Lényegesnek tartjuk, hogy a fogyatékossággal élők is egyre nagyobb eséllyel tudjanak önálló életet kialakítani, és a társadalom aktív tagjaivá válhassanak.
A fogyatékossággal élő emberek, annak révén, hogy nap mint nap kihívásokkal kell megküzdjenek, értékes segítséget, lelkierőt is képesek nyújtani, a mindennapi életben lelki, pszichés nehézségekkel küzdő embertársaiknak fogyatékosságra való tekintet nélkül. A személyes történetük megismerése értékes tapasztalatokkal gazdagíthat bárkit.
Jelentősen előmozdítja a lelki egyensúly visszaállítását, ha az egyén hasznos, segítő tevékenységet végezhet, amely által növekszik az önbecsülése segítve ezzel a pszichés gyógyulás folyamatát és az önmegvalósítást a társadalomba reintegrálódva.
Az első rendezvénysorozat programjai
Közösségi napok a Gödör Klubban Budapesten:
Minden hónapban egy alkalommal, csütörtökön 17 és 20 óra között, meghirdetett, tematikus közösségi beszélgető-esteket és fórumokat szervezünk a budapesti Erzsébet téri Gödör Klubban.
Ezen alkalmak interaktívak és fiatalos hangvételűek, nyitottak, céljuk minél több érdeklődő bevonása a változatos témák köré szervezett beszélgetésekbe. A kezdeti, moderátor és meghívott vendégek, szakemberek által segített tapasztalatcsere után alkalom nyílik a felmerült témák kisebb csoportokban való megbeszélésére, teljesen kötetlen formában is. Bárki csatlakozhat az arra járók közül is, miközben a Gödör Klub kávézója a rendezvény mellett is változatlanul üzemel.
Az Interneten lehetőség nyílik, hogy fórum keretében a beszélgetéseken megvitatott témákról tovább folytatódhassanak a tapasztalatcserék. A mozgalom honlapja, amelyet folyamatosan bővítünk, már most is üzemel a következő címen: www.sikerulhet.network.hu A közösségi napok témái:
Országos ifjúsági találkozók 2008 nyarán:
Sikerülhet! a Sziget Fesztiválon:
A többnapos rendezvények célja, hogy lehetőség nyíljon egymás és önmagunk megismerésére és fejlesztésére közös, gyakorlati tevékenységeken keresztül.
Részletesebb programterv hamarosan!
Összefoglaló a már megvalósított rendezvényekről
Az Élet napja Az Életlánc Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Kulturális Közhasznú Egyesület és a Hilarus Pagus - Vidám Falu Alapítvány közös szervezésében idén először rendezik meg az Élet napját, a Sikerülhet! - Fiatalok a társadalomért mozgalom nyitóállomásaként.
Az Élet napjának története
Március 18-a évek óta a gyász és a bánat napja. Négy évvel ezelőtt ezen a napon egy ismert magyar szinkronúszó, Horváth Eszter, úgy döntött, hogy nem kér többet az életből, és öngyilkos lett. Csupán tizenöt éves volt. Élete, munkája, kitartása azonban példaértékű lehet bárki számára. Eszter többszörös magyar bajnok volt csapatban, és duóban, de az Európa Bajnokságon is negyedik helyezést ért el. 2008. március 18-án rá is emlékezünk.
A célunk azonban az volt, hogy ez a nap ne a gyászról és a fájdalomról szóljon, hanem az életről, a kitartásról, és a kölcsönös segítségnyújtásról. Furcsa párosításnak tűnhet, hogy miért egy ember halálának évfordulóján ünnepeljük az Életet, de mégsem ellentmondás, mivel az élet része a halál és a fájdalom is.
A megrendező szervezetekről
Az Élet napjának házigazdája az Életlánc Egyesület volt. A szervezetet Horváth Eszter édesapja, Horváth Imre hozta létre, hogy más szülőnek ne kelljen éreznie azt a fájdalmat, azt a kínt, amit Eszter halála óta megéltek.
Az egyesület a fiatalkori öngyilkosságok megelőzését tűzte ki célul, tekintettel arra, hogy Magyarországon nő a gyermek-serdülőkori szuicidumok száma. Minderről azonban nagyon kevesen beszélnek.
Akinek a hozzátartozója maga vetett véget az életének, az titkolja, szégyelli, hallgat róla. Akit önpusztító gondolatok kísértenek, magába zárkózik. Nap, mit nap hallunk, olvasunk közlekedési balesetekről, plakátok figyelmeztetnek az óvatos vezetésre. Arról mégsem beszél senki, hogy ötször annyian halnak meg öngyilkosság következtében, mint autóbalesetben, vagy hogy a világon sokkal több az önkéntes halál, mint a gyilkosság. Az Életlánc azon dolgozik, hogy ez megváltozzon; hogy legyen egy kéz, amibe bárki belekapaszkodhat. Fontos azonban, hogy ez a kéz ne csak arra szolgáljon, hogy megtartsa a krízishelyzetben lévőt a szakadék felett, hanem ki is húzza onnan. A statisztikák azt mutatják, hogy ha van egy erős közösség, ahol az egyén fontosnak érzi magát, az nagyban csökkenti a szuicidum lehetőségét. Így indult az összefogás az Életlánc Egyesület és a MEOSZ Ifjúsági Tagozatának fiataljai között.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének fontos törekvése, hogy Magyarország is közelítsen az európai normákhoz, amely a fogyatékosságot nem problémaként, hanem társadalmi kérdésként közelíti meg. Lényeges, hogy a fogyatékossággal élők is egyre nagyobb eséllyel tudjanak önálló életet kialakítani, és a társadalom aktív tagjaivá válhassanak. Az integráció, a közös életterek kialakítása, az akadálymentesítés és az esélyegyenlőség a „fejekben“ kezdődik, a szemlélet formálásával, melynek fontos eszköze a testi-lelki és szociális egészségnevelés. A MEOSZ ebben nagy szerepet szán a fiatal generációnak, ezért a 2008-as évet a Fiatalok évének nyilvánította.
Az Új Akropolisz egy kulturális közhasznú egyesület, amely tudományos, művészeti, történelmi témájú előadásokat tart, változatos gyerekprogramokat, ifjúsági táborokat, szociális, ökológiai és veszély-elhárítási akciókat szervez, irodalmi és művészeti pályázatokat ír ki. Célja megmutatni, hogy a filozófia egész életen át tanulmányozható és életformává alakítható.
A negyedik szervezetnek, a Hilarus Pagus - Vidám Falu Alapítványnak összefogó szerepe van, nemcsak egy működő civil szervezet, ennél sokkal több. A valóság, és a képzelet határán fekszik, mégis az egész országban megtalálható. A falu „épületei“ valósak, olyan akadálymentesített, esélyegyenlőséget segítő éttermek, bankok, mozik, ahol minden ember jól érzi magát, nem számít, hogy sérültséggel él-e, vagy sem.
Az alapítvány Esélyegyenlőségi Kommunikációs Központot működtet. Könyvekkel, riportkötetekkel, cikkekkel hírt ad a hátrányos helyzetből indulók életesélyeiről, értékeiről, munkájáról, kulturális tevékenységéről; megismerteti életüket, gondjaikat, eredményeiket a társadalom szélesebb rétegeivel. Célja, hogy az emberi érték legyen a mérce, és a fizikai hátrányuk miatt eddig kívül rekedtek is jelen legyenek a médiában, a közvélemény elismeresse munkájukat, becsülje személyiségüket.
A rendezvényről
Az Élet napja keretein belül megtekintették a Szkafander és pillangó című alkotást, ami tökéletes példája az emberi kitartásnak; a törékeny testbe zárt emberi lélekről szól.
A film Jean-Dominique Bauby világhírű könyvéből készült. Abból az írásból, amit a francia Elle magazin volt főszerkesztője emberfeletti erővel készített el. A nagyvilági életet élő, feleségét és három gyerekét a szeretője kedvéért elhagyó férfi, erősnek és sérthetetlennek hitte magát, mígnem 43 éves korában agyvérzést kapott, egész teste lebénult. Az ágyhoz kötött férfinek egyetlen kommunikációs lehetősége maradt a világgal: a szeme. Egy speciális jelrendszert elsajátítva diktálta le érzéseit és gondolatait a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.
A vetítés után a négy szervezet az ország több pontjáról érkezett résztvevőkkel egy kerekasztal beszélgetést tartott a filmhez kacsolódó élményekről, tapasztalatokról. A beszélgetéshez a jeltolmácsot is biztosítottak, a helyszín is akadálymentesített volt.
Az eseményt jelenlétével megtisztelte számos paralimpikon, többek között Sas Sándor erőemelő és Farkas László teniszező is. Jelen voltak közismert személyiségek, mint Szabó P. Szilveszter musicalszínész és a Való Világból ismert Könyves Tamás - Tommyboy - is.
SIKERÜLHET! Fiatalok a társadalomért mozgalom
kerekasztal beszélgetés, 2008. március 27. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), az Életlánc Egyesület, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Kulturális Közhasznú Egyesület és a Hilarus Pagus - Vidám Falu Alapítvány közös szervezésében indult útjára a Sikerülhet! - Fiatalok a társadalomért mozgalom. A rendezvénysorozat első kerekasztal beszélgetését a budapesti Gödör Klubban tartották, 2008. március 27-én.
A kerekasztal beszélgetés címe: „Itt a tavasz! Élet-felhő és halál-fény. Napsütés? Virágillat? Öngyilkosság? Mit gondolsz? Te hová tartasz?“ volt. A rendezvény vendégei voltak: Dani Gyöngyi paralimpikon, Dr. Hegedüs Lajos a MEOSZ elnöke, Selmeczi Tibor humorista.
A beszélgetést a Sikerülhet! Fiatalok a társadalomért mozgalom céljainak bemutatásával kezdték. Megtudhattuk, hogy a mozgalom négy szervezet összefogásával indult el a fiatalokban rejlő értékek felkutatására és a bennük rejlő képességek és lehetőségek kibontakozásának segítésére. Az eddigi tapasztalatoktól eltérően, nem a fogyatékossággal élők megsegítése a céljuk a Sikerülhet! mozgalomban, hanem az értékek megosztása egymással és a társadalommal, elősegítve ezzel is a társadalmi befogadást.
A beszélgetés része annak havi rendszerességgel meghirdetett tematikus közösségi beszélgető-esteknek, amelyeket a budapesti Erzsébet téri Gödör Klub kávézójában tartanak. Ezen alkalmak interaktívak és fiatalos hangvételűek, nyitottak, céljuk minél több érdeklődő bevonása a változatos témák köré szervezett beszélgetésekbe. A kezdeti, moderátor és meghívott vendégek, szakemberek által segített tapasztalatcsere után alkalom nyílik a felmerült témák kisebb csoportokban való megbeszélésére, teljesen kötetlen formában is. Bárki csatlakozhat az arra járók közül is, miközben a Gödör Klub kávézója a rendezvény mellett is változatlanul üzemel.
Mintát szeretnének adni ahhoz, hogyan lehet összetartó közösségeket alakítani, ahova jó megérkezni, ahol jó megpihenni a mindennapos forgatag, vagy éppen a fullasztó magány után; olyan légkört teremteni, ahol mindenki elgondolkodhat az életéről, a céljairól és megtalálhatja, hogy mi az, ami a bölcs gondolatokat tettbe fordíthatja. A Sikerülhet! mozgalom elindításával arra ösztönöznek, hogy mindenki elinduljon az útján, merje vállalni a küzdelmet és változást. Ezt a küzdelemmel járó szenvedést ragadja meg Brahma története a pillangókkal, amelyet Apáti Jánostól hallhattunk, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola képviselőjétől. A történet arra figyelmeztet, hogy nem biztos, hogy a szenvedés elkerülése adja a megoldást.
Mindannyian láncszemek vagyunk, akik egymáshoz kapcsolódnak, ahol mindenkire szükség van, ahol egyszerre jut mindenkinek a védelmező és a védett szerepe, ahol megtapasztalhatjuk, hogy nemcsak kapni, hanem adni is öröm. A céljuk egy közösségi hálózat létrehozása is a résztvevők arra való ösztönzésével, hogy egyre több hasonló alapokon álló közösséget hozzanak létre, ahol lehetőség nyílik kis csoportos beszélgetésekre és közös tevékenységekre. Ahogy a tengert is vízcseppek sokasága alkotja, úgy áll össze a sok kis csoport egy egésszé. A beszélgetésekhez az is kapcsolódhat, aki személyesen nem tud eljönni a mozgalom honlapján működő fórum keretében: www.sikerulhet.network.hu.
A beszélgetések témaválasztásánál nagy szerepet játszott, hogy az évszakok körforgásának megfelelően kicsit vissza tudjunk térni a természet ritmusához, amely az új életet szimbolizáló tavasz kezdetétől a „belső világból“ indul kifelé, majd ősszel épp fordítva, visszatérhetünk önmagunkba, hogy az új tapasztalatokat beépíthessük. Ahogy egy mag is tavasszal új életre kel, kibontva magából mindazt, ami a növény lényegét adja, amelyet az előző évből mentett tovább. Fontos, hogy az értékeink megőrzése mellett el tudjuk engedni a régi dolgokat, és meg tudjuk újulni, pl. egy kapcsolatban, munkában, önmagunkban, alkalmazkodni tudjunk az új helyzetekhez.
Megismerhettük Dani Gyöngyi paralimpikon élettörténetét, amelynek egyik tanulsága lehet, hogy az életünk nem attól fog megváltozni, ha el akarjuk dobni magunktól, hanem azzal érjük el a változást, hogy szembe merünk nézni a nehézségekkel.
A mozgalmat elindító szervezetekről is képet kaphattunk.
Az Életlánc Egyesület a fiatalkori öngyilkosságok megelőzését tűzte ki célul, hogy egymást segítve megtalálják a fiatalok a saját erőforrásaikat, lehetőségeiket és támogathassák egymást ezek megvalósításában.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy a társadalmi befogadás, az integráció, a közös életterek kialakítása, az akadálymentesítés és az esélyegyenlőség a „fejekben“ kezdődik, a szemlélet formálásával. A MEOSZ nagy szerepet szán a fiatal generációnak a szemléletformálásban, ezért a 2008-as évet a Fiatalok évének nyilvánította.
Új Akropolisz Filozófiai Iskola Kulturális Közhasznú Egyesület célja megmutatni, hogy a filozófia egész életen át tanulmányozható és életformává alakítható. Ezért filozófiai kurzusokat és előadásokat tartanak, amelyek segítenek felismerni, hogy az emberiséget egyetemes szellemi örökség köti össze. Az Egyesület ezenkívül változatos gyerekprogramokat, ifjúsági táborokat, szociális, ökológiai és veszély-elhárítási akciókat is szervez.
Elhangzott a javaslat, hogy a további beszélgetések témáját képezze az is, hogy mik legyenek annak a Virtuális-Vidám Falunak a kritériumai, amely lényege, hogy azoknak az embereknek a közösségét alkotná, akik tudnak együtt élni, segíteni egymást, ahol mindig van kihez fordulni, ahol mindig van, aki megkérdezi „hogy vagy?“ és meg is hallgatja a választ. A falu lakója lehet bárki, aki úgy érzi, hogy oda tartozik, és aki az emberi értékeket tartja fontosnak, függetlenül a fizikai állapottól, bőrszíntől, kortól, nemtől stb.. Fontos az is, hogy a Vidám Falu lakói tudnak közösen alkotni, összefogni egy közös cél megvalósításáért, ugyanakkor szórakozni, kikapcsolódni is. A Vidám Falu nem azt jelenti, hogy a lakóira vidámságot akar erőltetni. Fontos, hogy fogadjuk el egymást, akár azt is, ha valaki sírni akar és rosszkedvű. A valóságos világ épületeiből, intézményeiből, létesítményeiből választanák a Vidám Falu részeit, amelyek kritériumait közösen határozzák meg a falu lakói, pl. akadálymentesek.
Selmeczi Tibor humorista arról beszélt, hogy a humor segíthet jobbá lenni, kicsit felülről nézve kikacagni azokat a tulajdonságainkat, amik nem hordoznak igazi értékeket, csak valamiért mégis ragaszkodunk hozzájuk. Ha képesek vagyunk ezeken nevetni, akkor sokkal könnyebb változtatni rajtuk, önmagunkon és ezen keresztül a világon. Aztán feltette a kérdést, amin mindannyiunknak érdemes lenne elgondolkodni, hogy vajon miért van az, hogy egy cicát, vagy akár egy kóbor kutyát is hamarabb megsimogatunk, mint egy másik embert? Madách szavait idézte. Mindenkiben ott van valami isteni, amitől képesek vagyunk glóriával a fejünk fölött átlépni ezen a sírgödrön:
Megtudhattuk, hogy a Sikerülhet! Fiatalok a társadalomért mozgalom által meghirdetett logó-pályázat határidejét meghosszabbították 2008. augusztus 10-ig. A Sikerülhet! táborban (2008. augusztus 15-21.) hirdetnek eredményt. A részletek a www.sikerulhet.network.hu honlapon olvashatók.
Első alkalommal sikerült megvalósítani, hogy a Sikerülhet! Fórumon „élőben“ közvetítették az eseményeket a kerekasztal beszélgetésről, illetve a fizikailag távol lévők is hozzá tudtak szólni a felvetett témákhoz. A beszélgetésen készült fotók is folyamatosan kerültek fel a Sikerülhet! honlapra. A pozitív visszhang hatására, a további beszélgetések alatt is igyekeznek majd biztosítani ezt a lehetőséget, hogy minél többen részt tudjanak venne a gondolatcserékben, még ha csak virtuálisan is.
A beszélgetést Apát János nyitotta meg egy történettel az Ezeregy éjszaka meséiből, ami arról szól, hogy egy bűnözőtől az akasztófa alatt azt kérdezik, mi az utolsó kívánsága. A bűnöző azt kéri, hogy elmondhassa az élete történetét. Az uralkodó ezt megengedte, mert úgy tartotta, minden embernek van egy sorsa, és ha a történetét elmesélheti, akkor ettől lesz teljes az élete, annak ellenére, amit életében cselekedett. A Sikerülhet! beszélgetéseken, ha csak dióhéjban is, mindenki szót kaphat és közben olyan barátokra, kapcsolatokra lelhet, akikkel aztán megoszthatja az életét. A sorssal, a szabad akarttal és a felelőséggel kapcsolatban többen azt fogalmazták meg, hogy a szabadság lényege abban áll, hogy a kereteinken belül élni tudjunk a lehetőségeinkkel. Képben elképzelve olyan lehet, mintha egy hajóra szállna az ember, és a hajón belül van mozgástere, döntési lehetősége. Az életünk a saját hajónk, egy vitorlás, és mi magunk irányíthatjuk. A hajó, akkor megy a legjobban, ha a természettel, a széllel együttműködik az ember. Fontos, hogy észrevegyük és értékelni tudjuk azt, amink van, és ne természetesnek tekintsük, mint, ami jár nekünk. Ha képesek vagyunk észrevenni az értékeinket, a lehetőségeinket, már meg is tettünk az első lépést a megvalósításuk felé. Érdemes különbséget tenni azok között a dolgok között, amik megváltoztatása hatalmunkban áll, és azok között, amik nem tőlünk függnek. A boldogság egyik forrása lehet, hogy azokkal a dolgokkal foglalkozzunk, ami rajtunk múlik. Epiktetos tanítása és élettörténete is ezt példázza.
"Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hoztunk létre. Azok a dolgok, amelyek hatalmunkban vannak, természetüknél fogva szabadok, semmi sem akadályozza, semmi sem köti őket. Azoknak a dolgoknak azonban, amelyek nincsenek a hatalmunkban, nincs erejük önmagukban, másoktól függenek, egy kívülálló megakadályozhatja vagy elsajátíthatja őket." /Epiktétosz/
"A boldogság azoknak van fenntartva, akik hajlandók boldogok lenni, dacára a körülményeiknek.“ (ismeretlen szerző)
Nem mindennek értjük az okát azonnal, és az is lehet, hogy nincs különösebb oka egy történésnek. Egy sorscsapásnak megélt helyzet is hozhat olyan lehetőséget, ami előnyünkre válik. Például egy átlagostól eltérő testben az ember átlagostól eltérően látja a világot. Lehet, hogy például lassabban halad, de ezáltal több ideje marad a részletek megfigyelésére. Akkor sem tud rohanni, ha épp szeretne, de észre is vesz olyan dolgokat, melyek felett mások elsiklanak.
A Sikerülhet! mozgalomban épp ez a tét, ez a cél, ezeket a szempontokat, világlátást továbbadni. Sok dolog, amely körülvesz bennünket arra hajt, hogy pörögjünk, gyorsítsunk... azaz ne gondolkozzunk sokat, költekezzünk, szórjuk el az értékeinket, cseréljük le ha nem tetszik, ne törődjünk a részletekkel... Miközben a mélységet, a dolgok értelmét, a többieket sokszor épp az aktivitást követő csendben, az aprónak és ezért lényegtelennek tűnő részletekben találhatja meg az ember.
Ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünk az életben úton kell lennünk, de ez nem jelenti azt, hogy rohanni kellene. Az is fontos, hogy észrevegyük, hogy kivel és kikkel találkozunk útközben.
Felmerült a kérdés, hogy miben szeretnénk segíteni egymásnak, illetve tágabb értelemben a társadalomnak. Mi legyen a sorsa a Sikerülhet! mozgalomnak? Ezzel kapcsoltban fogalmazódott meg, hogy csak annak tudunk segíteni, aki felismeri, hogy neki segítségre van szüksége. Ameddig tagadja a problémát, addig falnak ütközünk. Leginkább hiteles példamutatással lehet segíteni, anélkül, hogy ráerőltetnénk a segítségünk bárkire is.
A Sikerülhet! mozgalommal nem egy új szervezetet szeretnénk létrehozni, hanem az együttműködést szorgalmazni, erősíteni a mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek között. Az együttműködés egyik formája lehet, hogy részt veszünk egymás programjain, segítjük a megvalósításukat. Irányelvként megfogalmazódott, hogy azt tegyük, ami hatalmunkban áll. Kimondottan arra is lehetne irányítani a figyelmet, hogy nem minden pénz kérdés, hiszen egy kis összefogás, kreativitás és segítségnyújtás csodákra lehet képes.
Konkrét programjavaslatként elhangzott a Sikerülhet! mozgalom augusztusi tábora alatt a Virágkarneválon való felvonulás, a Sziget Fesztiválon való közös részvétel, a MEOSZ által szervezett Esélyegyenlőségi Napon (2008. május 10.) való részvétel. Az Életlánc Egyesület felvetése, hogy szervezzünk egy kampányt a mentális betegségek megismertetésével kapcsolatban, amelyhez a kapcsolódhatna az az ötlet, hogy ép emberek kipróbálhatnák, milyen egy városban kerekesszékkel közlekedni. Egy másik javaslat az előítéletek csökkentésére: "Ne edd meg a szívem!" című kampány. Az egyik leggyakrabban elhangzó sajnálkozási szöveg ez: "Egyem meg a szíved!", ha azonban "megeszik a szívem", az halálos.
Az Új Akropolisz Egyesület április 27-ére szervezi a következő tisztítási akciót a Gellérthegyen, ahova szeretettel várnak mindenkit. Felmerült, hogy a Sikerülhet! mozgalomban is vállalhatnánk közterek tisztítását, vagy segíthetnénk azoknak a mozgássérülteknek, akik nem tudják megoldani a lakásuk takarítását. Szintén az Új Akropolisz Egyesület szervez májusban ruhagyűjtési akciót, amelyhez lehet csatlakozni.
Zárásként egy kínai történet hallhattunk, amely összefoglalása lehet a mai beszélgetésnek: Egy kis faluban élt egy öregasszony. Ennek az öregasszonynak volt egy tűje. Az egyetlen a faluban, így ő varrt meg mindent. Ezért nagy becsben tartották őt és a tűt. Egy nap eltűnt a tű! Ő jajveszékelni kezdett, hogy segítsenek neki megkeresni a tűt. Az egész falu nekilátott keresni, mindenki kapott egy talpalatnyi helyet a falu területén, ahol kereste. De nem találták meg. Lassan beesteledett, még mindig nem találták.
Valaki megkérdezte: Mégis, merre hagyta el a tűt öreganyám?
Mindenkit szeretettel várunk a következő kerekasztal beszélgetésre május 29-én, a budapesti Gödör Klubba, 17-20 óráig! A következő témánk: Várod a párod? Vagy elvárod a párodtól?
2008. április
A májusi és a június Sikerülhet! kerekasztal beszélgetéseken az önmagunkkal és másokkal szembeni elvárások, illetve a mélységek és magasságok megélésének témáját járták körül a résztvevők. A felvetett témákkal a közös, konkrét, társadalmilag hasznos célok megfogalmazását szorgalmazták, illetve a közösségek és a személyes kapcsolatok szerepét a mindennapokban és válságos helyzetekben. Azokat az értékeket keresték, amelyek összhangot, egyensúlyt teremtenek a személyes és a közösségi kapcsolatokban.
A legfontosabb, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az önmagunkkal (egyéni) és a környezetünkkel (közvetlen és társadalmi) szembeni elvárások között. Ha szem elől tévesztjük a legbelső értékeinket, úgy járhatunk, mint Az ember, a fia és a szamár történet szereplői.
El kell tudnunk különíteni a lényegeset a lényegtelentől. Szükség van arra a megkülönböztető képességre, amit a mítoszokban és a mesékben a magok szétválogatása szimbolizál például. Fontos az önmagunk és a környezetünk megismerése ahhoz, hogy harmóniában tudjunk élni egymással. A személyiségünket szimbolizálhatjuk mandalával, amelynek a középpontjában találjuk azt a legbelsőbb énünket, azokat az alapvető emberi értékeket, amelyhez visszatérve összhangot tudunk teremteni a különböző elvárások, pl. a különböző szerepeink (barát, házastárs, szülő, gyerek, munkatárs, stb.) között.
A lelki mélységről és magasságról való beszélgetés kapcsán megfogalmazódott, hogy az ellentétes minőségek, az állandó változás megélése fontos része a fejlődésnek. Úgy követi egymást a mélység és a magasság az utunkon, mint a napsütötte és az árnyékos szakaszok egy hegyi szerpentinen, és végül a csúcson az ellentétek egyesülnek, ahol megélhetjük a teljességet, ha képesek vagyunk integrálni ezeket a minőségeket.
Ha képesek vagyunk elfogadni, és nem a szőnyeg alá söpörni, hogy a „sötét“, az „árnyék“ is a részünk a „fénnyel“ együtt, ha hagyjuk, hogy megélhessük a mélységeket is, és a körülmények, problémák mellett átéljük a „jól érzem magam a bőrömben“ harmóniát, akkor tudjuk csak igazán megosztani az értékeinket másokkal. Az „árnyékos“ részünket csak akkor tudjuk integrálni, majd átformálni, ha tudatosítjuk és elfogadjuk önmagunkban, hogy létezik. Ilyen „árnyék“ lehet az önmagunkkal és másokkal szemben támasztott elvárásaink rendszere, amelyek nem mindig tudatosak.
Minden helyzet, amibe kerülünk tanítani akar valamire, így nem tudhatjuk előre, hogy mi az, ami „szerencse“ és mi az, ami „balszerencse“. A nehézségekkel való megküzdés során megerősödhetnek addig rejtett képességeink, amik kompenzálhatják a veszteséget.
A mélység nem feltétlenül negatív. Ha mélyre visszük magunkban a külső történéseket, érzéseket, gondolatokat, megtalálhatjuk az egyensúlyt a két véglet között. Vajon hogyan lehet úgy feljönni a mélységekből, hogy minőségi változást hozzon az alámerülés? Ha figyelmet fordítunk a test-lélek-szellem harmóniájának fenntartására, és minden szinten megéljük az örömöket, bánatokat, és megtaláljuk az „arany középutat“, egyensúlyba kerülhetünk önmagunkkal és a világgal.
Segíthet a nehézségek leküzdésében az önmagunkban rejlő erőforrások mozgósítása. Ha vannak céljaink, amik értelmet adnak a mindennapjainknak, illetve tágabb értelemben az életünknek, kihúzhat a gödörből. Az is erőt adhat, ha a jelenre koncentrálunk és a maga teljességében átéljük az „utazást“, ami célunk fele visz.
A kapcsolataink is támaszt jelenthetnek, a barátok, a család, a párunk. Közös lehet ezekben a kapcsolatokban a bizalomra épülő szeretet, a lelki összhang által teremtett teljesség megélése. Ezt a bizalmat jeleníti meg az Ezeregy éjszaka meséinek egy története: 'Umar ibn al-Khaltáb és a fiatal beduin története.
Az elvárások sokszor passzív befogadóvá teszik az embert. A passzivitásból kimozdíthat az önzetlen adni akarás, amely minden helyzetben, legyen az párkapcsolat vagy társadalmi helyzet, alapot ad, amelyre lehet építeni.
Az egyéni életút, illetve a szervezetek, közösségek életében is megfigyelhető fejlődési folyamat a „védjenek meg!“ gyermek állapotból, a „megvédem magamat!“ ifjúkori állapotán keresztül eljutni a „megvédek másokat!“ felnőtt állapotba.
Társadalmi szinten megfigyelhető jelenség, hogy az emberek a „fogyasztás“ révén passzív résztvevővé válnak, fogyasztanak, passzívan befogadnak, majd a fölösleget ürítik. Az a társadalom, ahol a „közvetítésen“, az értékek átadásán és nem felhalmozásán van a hangsúly az összefogásra épít, és a tagjait aktivitásra, fejlődésre serkenti.
A Sikerülhet! mozgalomban fontos célunk, hogy konkrét, kézzelfogható, közösen vállalt feladatokat vigyünk véghez. A találkozók, kerekasztal beszélgetések fontos témája ennek a közös célnak a megtalálása. Ilyen célként vetődött fel a közösségi kapcsolatok erősítésére kaláka rendszer (szívességbank) működése, illetve gyűjtési akció megvalósítása a rászorulók részére. Ennek elő lépése az igények feltérképezése, hogy a megfelelő dolgok kerüljenek a megfelelő emberekhez.
A következő beszélgetések során a résztvevőkkel tovább egyeztetik a részleteket.
2008. július
További információ: www.sikerulhet.network.hu A Sikerülhet! Fiatalok a társadalomért mozgalom pályázatot hirdet, a Sikerülhet! Fiatalok a társadalomért mozgalom logójának elkészítésére. Elvárás:
Értékelés:
A pályázat díja:
Beadási határidő: 2008. augusztus 10. A beadás formája:
A kép címe: "Sikerülhet! logó pályázat" legyen.
(2008.03.05.)
Időpont: 2008. július 25., 18-21-ig
Helyszín: Debrecen, Sumen u. 3., Gulyás Pál Kollégium, étterem
Téma: Összefogás: adok-kapok játék. Mit jelent az összefogás? Miben lehet, kikkel érdemes összefogni? Vajon a „cél szentesíti az eszközt“? Hadd ismerjelek meg, hogy tudjam, mit adhatok neked!
Időpont: 2008. augusztus 15-én,16-19-ig
Helyszín: Budapest, Óbudai sziget, Sziget Fesztivál, Civil Sziget, Új Akropolisz Közhasznú Egyesület és Filozófiai Iskola sátra.
"Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál!?
Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt:
A por hull csak belé, e föld szülötte,
Én glóriával átallépem azt.
Szerelem, költészet s ifjúság
Nemtője tár utat örök honomba;
E földre csak mosolyom hoz gyönyört,
Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra."
- A házamban. -- felelte ő.
- Akkor miért az utcán kerestette velünk?
- Hát…Ti kezdtétek el itt keresni; tán mert itt volt világos.
A logó témájában kapcsolódjon az ifjúsághoz, és a Sikerülhet! Fiatalok a társadalomért mozgalom célkitűzéséhez: a fiatalokban rejlő értékek felkutatása és a bennük rejlő képességek és lehetőségek kibontakozásának segítése.
- A pályaműveket a Sikerülhet! tábor (2008. augusztus 15-21., Debrecen) során kiállítjuk, és a jelenlévő résztvevőkkel és a meghívott vendégeinkkel zsűrizzük.
- Az eredményről a díjazottakat ott személyesen, vagy a http://network.hu oldalon megadott regisztrációs adataik alapján értesítjük.
A pályaműveket digitálisan kérjük beküldeni a sikerulhet.network.hu weboldalon. A pályaművek a network.hu -n történő regisztráció és a klubba történő belépés után feltölthetők.