Munkaközvetítés rovat, alrovatok:
Felkészülés a munkahely keresésre
Hagyományos munka lehetőségek
Távmunka lehetőségek
Egyéb elérhető segítségek
Jogszabályok
Főrovatok:
Hírek - Nyitóoldal
További hírek
Programok
Felhívások
Pályázatok
Hírarchívum
Távoktatás
On-line tanfolyamok
Munkaközvetítés
MEOSZ Egyesületek
Probléma megoldó
Üdülés, programok
Sport
Virtuális istentisztelet
eKönyvtár
Bazár, apróhirdetések
Társkeresés
Hozzászólás
Hasznos linkek
Fiataloknak
Sajtó - Humanitas
Címek, kapcsolatok
A MEOSZ története
Közhasznúsági jelentés
Adó 1%
Munkaközvetítés rovat, Kezdőoldal oldal szövege:
TÖRVÉNYES ELŐÍRÁSOK
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, mely a korábban említett nyugdíjtörvényt is jelentősen módosítja, teljesen új szabályozást tartalmaz a nyugdíj melletti munkavállalásra. Egyrészt a munkaképesség-csökkenés fogalma helyett bevezeti az egészségkárosodás fogalmát. (Tehát nem arra koncentrál, mi veszett el, hanem, hogy mi maradt meg)
1. A rokkantsági járadékban részesülőket a változás nem érinti, mivel a rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon - ahogy eddig is - a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
2. A 100 %-os, I. és II. csoportos rokkantak 2009. január 1-jétől jelen állás szerint munkaidőtől és jövedelemtől függetlenül megtarthatják a rokkantsági nyugdíjukat.
3. A jelenlegi III. csoportos rokkantsági kategóriába tartozók és az 50 %-os munkaképesség csökkenés alapján rendszeres szociális járadékban részesülők esetében 2009. január 1-től bevezetésre kerül a kereseti korlátozás függetlenül attól, hogy milyen munkaidőben dolgoznak. A nyugdíj folyósítását meg kell szüntetni, ha a rokkantnyugdíjas (járadékos) keresete évi 6 hónapnál hosszabb ideig meghaladja a nyugdíja megállapításának alapjául szolgáló átlagkeresetének 90 % - át, de legalább a minimálbért. A nyugdíj megállapításához figyelembe vett átlagkeresetet azonban föl kell szorozni a leszázalékolás óta eltelt időben megvalósult nyugdíjemelések mértékével, tehát a figyelembe vett összeg a rokkantsági nyugdíj megállapítása óta eltelt időben megvalósult nyugdíjemelések mértékével emelkedik.
Fontos azonban még egyszer hangsúlyozni, hogy a jövedelemkorlátozás 2009-től csak a jelenlegi III. rokkantsági kategóriába sorolt, valamint az 50 %-os munkaképesség csökkenéssel rendelkező személyekre vonatkozik.
4. A rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. rokkantsági csoport rokkantsági nyugdíj 120 %-os összegével. Fontos kitétel, hogy a rehabilitációs járadék számításának alapjául szolgáló rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása során viszont a rokkantsági nyugdíjban töltött idő figyelmen kívül marad! (Járadékösszeg megállapításához szükséges szolgálati idő számítás)
A rokkantsági járadék fizetésének időtartama beszámít a szolgálati időbe, utána járulék fizetés történik, tehát a későbbi nyugdíjazáskor szolgálati időnek minősül.
5. Ügymenet:
("Beutaló")
A nyugdíjbiztosító a benyújtott igényt továbbítja a rehabilitációs szakértő szervhez, amely a megkereséstől számított 60 napon belül komplex vizsgálatot végez az igénylő egészségi állapotáról, szakmai munkaképességéről és a rehabilitálhatóságáról. A szakértő szervezet álláspontjától a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nem térhet el. - A szakértő szerv véleménye alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelmet vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. A szakvélemény megérkezéséig azonban az eljárás "felfüggesztés alatt" áll, magyarul a járadékot nem folyósítják.
Fontos szabály, hogy a rehabilitációra sor kerülhet a foglalkoztatás keretében is.
6. Rehabilitációs járadék legkorábban az igény bejelentés napjától állapítható meg, és a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre adható. A rehabilitációs járadékra jogosult egészségi állapotában bekövetkező tartós rosszabbodás esetén felülvizsgálatnak van helye. A rehabilitációs járulék megszűnik a jogosult halálával, megszüntetési kérelemmel, az ellátás időtartamának lejártával, ha a jogosult egybefüggően három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, ha jövedelme 6 hónapon keresztül meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagy ha a jogosult a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit megszegi.
7. A megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.
BEVEZETÉS
Az álláskeresésben, és munkaerőpiacon mindenkinek van keresnivalója, aki dolgozni és alkotni akar. Lényeg a szaktudás és jön a siker, csak a módszerek változtak kicsit, de ilyen a világ.
Mielőtt belekezdene az álláskeresésbe néhány jó tanács, ami elengedhetetlenül fontos és megszívlelendő.
Fontos-e önnek a munka? Igen? No akkor, ha bármi más elveszi az idejét az álláskereséstől, akkor az álláskeresés önnek nem fontos! Ha nincs kialakult, stabil egzisztenciája, akkor továbbra is ott maradnak a kifizetetlen számlák, a fűtés nélküli lakás és a megjavítatlan elektromos készülékek. Az élet pénzbe kerül. Ha bárki más azt mondja önnek, hogy: inkább álláskeresés helyett gyere pihenj, mert az úgyis ráér, akkor meg kell tőle kérdezni, hogy ő eltartana-e minket? Ha furcsán néz ránk (rám) ezután, ez annak az oka, hogy a válasza persze nemleges. No ezért kell nekem magamnak mindent megtennem először azért, hogy állásom legyen azután azért, hogy ezt meg is tudjam tartani.
Felejtsük azt el egyszer és mindenkorra, hogy majd keresgetünk kicsit, mert állást keresgetni nem lehet és nem érdemes, ugyanis nekem meg kell élnem és nem "élegetnem" kell valamiből. Legfőképpen felejtsük el a média folyamatos egyoldalú és torz híreit a munka világáról, mert demoralizál és azt a hitet kelti bennünk, hogy nincs helyünk a munkaerő-piacon. Torz az a kép, amit a média felvázol, mert mi a munkaerőpiacnak maximum 20 %-át látjuk, és nem mondjuk egy virágoskertről sem, hogy csúnya, ha csak a virágok töredékét látjuk.
Higgyük el, hogy ez Közép-Európa egyik legnagyobb munkaerő-piaca, ahol mindenkinek van keresnivalója, aki szaktudással rendelkezik.
A nyílt munkaerőpiac aránya a látható állásokkal együtt összesen talán 15-20%
Csakhogy ezeket az állásokat már nem lehet megtalálni semmilyen, nyomtatott formában, tehát meg kell keresnünk azokat a cégeket, akiknél el akarunk helyezkedni.
Tudnunk kell, hogy mindig mindenhol van cserélődés (fluktuáció) hol gyakrabban, hol sűrűbben, ezért azt a "mesét", hogy csak ott vannak állások, ahol hirdetnek, azt felejtsük el. Meg kell keresnünk, tehát a céget, cégeket vagy telefonon vagy, úgy hogy önéletrajzot küldünk, vagy úgy hogy ismerősön keresztül bejuttatjuk magunkat egy találkozóra.
Tudjuk, hogy ha egy munkáltató megjelenik állásajánlatával a nyílt munkaerő-piacon annak oka, van és valószínűleg ez az ok gazdasági. Nagyon érdekes tehát, ha egy vállalkozó vagy cég képviselője először nem azt kérdezi tőlünk, hogy mit tudunk, hanem hogy hány évesek vagyunk? Ha van szaktudásom és jó, akkor miért érdekes ez? A válasz: azért mert spórolni akar. Minél kisebb a fizetés annál jobb ugye? Az ő oldaláról biztosan, de egyébként sajnos nekünk nem. Ám ezek már közgazdasági törvényszerűségek. Ha a dolgozókat a munkáltató egyáltalán nem teszi érdekeltté a cég iránt végezett munkájukban és ugye ha egy dolgozó vagy dolgozók összessége nem érdekelt a termelésben a munkafolyamatban, akkor vajon meddig fog talpon maradni a cég? Nos?
Egy másik kiemelten fontos dolog! Ha nem tudom, hogy mit keresek a munkaerőpiacon el se induljak, mert megint kudarc lesz a vége. A piacon mindenki a szaktudását adja el, és ebből építi fel saját egzisztenciáját. Ha a válaszom az, hogy mi mást mind munkát keresek, akkor máris be lehet ülni akár egy igazgatói székbe is nem igaz? Nem? Na miét nem? Egy részt mert az, felelősség, ami önmagában még nem baj, de.., másrészt pedig egyfajta szaktudást igényel, ami nem biztos, hogy nekem megvan, tehát amire építhetek az kizárólag az én gyakorlatom és tapasztalatom, végezettségem egyedül. Az egyszerű betanított munkák tömkelegét lehet találni az újságokban, de ha van szaktudásom, akkor miért is ilyet keresek?
El kell döntenem, tehát hogy mit keresek? Ismernem kell magam valamennyire a munka oldaláról és ismernem kell a képességeimet, adottságaimat, mert-e nélkül nem fog menni az álláskeresés. Az ismereten túlmenően az önismereti elemekkel tudom bemutatni a szaktudásomat a munkáltatónak, vagy úgy hogy beszélek magamról, vagy úgy hogy leírom egy nagyon jó piaci önéletrajzba.Oldalainkon végiggondolhatja saját érdekeit, lehetőségeit és segítséget találhat ahhoz is, hogy elhelyezkedhessen.
Sok sikert kívánunk!
Felkészülés a munkahely keresésre
Hagyományos munka lehetőségek
Távmunka lehetőségek
Egyéb elérhető segítségek
Jogszabályok fogyatékos személyek foglalkoztatásával
kapcsolatban