Probléma megoldó rovat, Szociális ügyek oldal szövege:
Ezen az oldalon részletesen öszefoglaljuk a mozgássérültek, a különböző fogyatékossággal élők, valamint az egészségkárosodott személyek és hozzátartozóik számára igényelhető szociális juttatásokról szóló tudnivalókat.

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási fogyatékos, hallási fogyatékos, értelmi fogyatékos, autista, mozgásszervi fogyatékos, vagy halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy végelegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2008-ben 28.500,- Ft)

Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt a járadék helyett

A fogyatékossági támogatás megállapítását a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságánál lehet igényelni. A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti az Orvosi beutalót az ORSZI Orvosi Bizottságához. Az orvosi beutalóban a háziorvos

Ha a vakok személyi járadékában részesülő személy kéri a fogyatékossági támogatás megállapítását, de nem kéri az önkiszolgálási képességének vizsgálatát, a kérelemhez nem kell csatolni a háziorvosi beutalót, sem az orvosi dokumentációt.

Ha azonban kéri az önkiszolgálási képességének vizsgálatát, az igényhez mindkét dokumentumot csatolni kell. A Magyar Regionális Igazgatósága az igénybejelentést követően keresi meg az ORSZI szakértői bizottságát a súlyos fogyatékosság minősítésének elvégzése céljából.

A súlyos fogyatékosság minősítését követően a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról. A fogyatékossági támogatással egyidejűleg nem folyósítható a magasabb összegű családi pótlék és a vakok személyi járadéka és a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása.

102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő

a) magyar állampolgárra,

b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személyre,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

d) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősülő súlyosan fogyatékos személy,

ab) a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy, ac) a BNO kód XIII. főcsoportjába (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) tartozó vezető diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkező személy;

b) tanulói, képzési jogviszonyban álló:

ba) a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek,

bb) a bölcsőde gondozottja,

bc) a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója,

bd) a felsőoktatási intézmény hallgatója,

be) az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója - feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja -,

bf) az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges,

bg) az átképzésben részesülő álláskereső;

c) kereső tevékenységet folytató: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

ca) 58. § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végző személy, azzal, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység is kereső tevékenységnek minősül, ha az önkéntes szerződést legalább egy évre vagy határozatlan időre kötötték, és az önkéntes a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül,

cb) alapján munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban vagy képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatásban részesülő személy;

d) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azzal, hogy a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha lakcímük különböző;

e) keretszám: az évente kiadható támogatásoknak a költségvetési törvény keretei között, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) által egyetértésben meghatározott mértéke;

f) önálló személygépkocsi használó: az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki

fa) gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

fb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja esetében segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy

fc) az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: szakértői szerv) vagy jogelődje megállapította, és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;

g) szállítást végző személy: a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező

ga) vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,

gb) a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, vagy testvér, amennyiben nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

3. § A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságként a területileg illetékes szociális és gyámhivatalt jelöli ki.

2. Személygépkocsi szerzési támogatás

4. § (1) A személygépkocsi szerzési támogatás

a) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsi, vagy

b) a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de legfeljebb négy éve forgalomba helyezett személygépkocsi, vagy

c) segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, vagy

d) járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék szerzésére felhasználható, a vételár megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A személygépkocsi szerzési támogatás mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 900 000 forint,

b) az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint.

(3) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

3. Személygépkocsi átalakítási támogatás

5. § (1) A személygépkocsi átalakítási támogatás a személygépkocsinak

a) a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy

b) a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott hozzájárulás.

(2) A személygépkocsi átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 90 000 forint.

6. § (1) A személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra (a továbbiakban együtt: közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, ha

a) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, és

b) a keretszámra és a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, és

c) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja, és

d) a 4. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben önálló személygépkocsi használó, és

e) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szállítást végző személy szállítja.

(2) A szerzési és az átalakítási támogatás egyidejűleg is igényelhető. Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában

a) a szerzési támogatásban részesülés az átalakítási támogatás igénylését, valamint az átalakítási támogatásban részesülés a szerzési támogatás igénylését nem zárja ki,

b) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kapott közlekedési kedvezmények közül a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatást kell figyelembe venni.

(3) A közlekedési kedvezmény megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a súlyos mozgáskorlátozott személyt, aki

a) kereső tevékenységet folytat,

b) tanulói, képzési jogviszonyban áll,

c) 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy

d) honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.

(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó súlyos mozgáskorlátozott személy csak akkor részesíthető közlekedési kedvezményben, ha valamennyi, a (3) bekezdésnek és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem alapján megállapították a jogosultságot, és ez a keretszámot nem merítette ki.

4. A jogosultság megállapítása

7. § (1) A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes szociális és gyámhivatalnál (a továbbiakban: hivatal) minden év március 31-éig lehet benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni

a) a 4. § (1) bekezdésének vagy az 5. § (1) bekezdésének megfelelő pontjára hivatkozással, hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli,

b) szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló,

aa) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat másolatát, vagy

ab) az Mr. 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát, vagy

ac) a szakértői szerv vagy jogelődje által az egészségkárosodás minősítése során kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatát, és

b) a súlyos mozgáskorlátozott vagy a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének, az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvéleménynek a fénymásolatát, valamint nyilatkozatát arra nézve, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt, és

c) a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, valamint a hozzátartozói kapcsolatot és a 2. § g) pont gb) alpontja esetén a közös háztartásban élést igazoló dokumentum fénymásolatát, és

d) a 6. § (3) bekezdés

da) a) pontja szerinti esetben a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumokat,

db) b) pontja szerinti esetben a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumokat,

dc) c) pontja szerinti esetben a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről,

dd) d) pontja szerinti esetben a szakértői szervnek vagy jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményét, és

e) a súlyos mozgáskorlátozott és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint nem részesült ő maga vagy más személy rá tekintettel közlekedési kedvezményben, és

f) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a súlyos mozgáskorlátozott vagy a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötését vállalja.

(4) Az 1. § c)-d) pontja szerinti személynek a közlekedési kedvezmény iránti kérelméhez - a (3) bekezdésben meghatározottakon túl - csatolnia kell

a) a tartózkodási engedély másolatát,

b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat,

c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

(5) Ha a kérelmező az érvényes vezetői engedély fénymásolatát, a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, a tartózkodási engedély másolatát vagy a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti dokumentumot nem mellékeli a kérelméhez, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

8. § (1) A keretszámról a miniszter minden év április 30-ig tájékoztatja a hivatalokat.

(2) A hivatal minden év május 31-ig - az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével - dönt a tárgyévi jogosultságokról. A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság tagja

a) a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő,

b) a szakértői szerv által felkért vagy kijelölt személy,

c) a hivatal által felkért személy.

(4) A (3) bekezdés szerinti tagok nevéről és elérhetőségéről a tagot meghatalmazó, kijelölő vagy felkérő szervezet tájékoztatja a hivatalt. A bizottság ülését a hivatal hívja össze szükség szerint.

(5) A közlekedési kedvezményt megállapító határozatban

a) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben rendelkezni kell a lízingszerződés megkötésével kapcsolatos kötelezettségekről,

b) szállítást végző személy esetén fel kell tüntetni a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

5. A támogatás felhasználása

9. § (1) A támogatás felhasználása

a) 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a közbeszerzési eljárás útján kiválasztott, lízing-tevékenységgel foglalkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel (a továbbiakban: finanszírozó szervezet) kötött lízingszerződés keretében,

b) minden, az a) pont alá nem tartozó esetben a hivatal által kiállított utalvány vételárba vagy az átalakítás költségébe történő beszámításával történik.

(2) A támogatás felhasználása során a lízingszerződést az önálló személygépkocsi használóval vagy a szállítást végző személlyel kell megkötni, illetve az utalványt az önálló személygépkocsi használó vagy a szállítást végző személy nevére kell kiállítani.

(3) A hivatal a támogatást megállapító határozatát közli a miniszterrel, valamint a finanszírozó szervezettel.

10. § (1) A finanszírozó szervezet a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően tizenöt napon belül megkeresi a 9. § (2) bekezdése szerinti személyt a lízingszerződés megkötése céljából.

(2) A lízingszerződést pénzügyi lízing keretében, három éves futamidővel kell megkötni, a megállapított szerzési támogatás összegének levonásával a vételárból fennmaradó összegre.

(3) Ha a lízingszerződés a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ebben az esetben a hivatal a felszabadult szerzési támogatásnak megfelelő összegben új jogosultat jelöl ki.

(4) A lízingszerződés egy példányát a miniszternek meg kell küldeni. A miniszter a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át a finanszírozó szervezet részére.

(5) A miniszter a lízingszerződés létrejöttéről és a szerzési támogatás átutalásáról az átutalástól számított nyolc napon belül értesíti a hivatalt a szerződés másolatának megküldésével.

(6) A lízingszerződésnek a futamidő vége előtti megszűnése esetén a finanszírozó szervezet a szerzési támogatás időarányos összegét visszatéríti a miniszter részére.

11. § (1) Az utalványt a hivatal a jogosultságot megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül állítja ki.

(2) A 4. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti jármű, illetve kerekesszék az utalvány kiállítását követően vásárolható meg, a személygépkocsi pedig ezt követően alakítható át. Az utalvány kiállítása előtti megvásárlás vagy átalakítás esetén a közlekedési kedvezmény nem folyósítható.

(3) Az utalvány a kiállításától számított hat hónapig használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány esetében új jogosultat jelöl ki.

(4) Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: kereskedő) használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja.

(5) A kereskedő az utalványt a közlekedési kedvezmény összegének kiegyenlítése céljából - legkésőbb az utalvány lejártát követő 15 napon belül - a miniszterhez nyújtja be, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát. A számlán a vásárló, illetve a szolgáltatást igénybe vevő nevét, lakóhelyét, a jármű típusát, forgalomba helyezésének időpontját, forgalmi rendszámát, ez utóbbi hiányában motorszámát, valamint alvázszámát is fel kell tüntetni.

(6) A miniszter az utalvány ellenértékét 15 napon belül kiegyenlíti.

(7) A miniszter az utalvány felhasználásáról az utalvány ellenértékének kiegyenlítését követő nyolc napon belül értesíti a hivatalt az (5) bekezdés szerinti, számlán feltüntetett adatok megjelölésével.

6. Jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétel

12. § (1) A közlekedési kedvezmény jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétele esetén

a) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a lízingszerződés megszűnik,

b) egyéb - az a) pontban nem említett - esetekben a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő köteles azt kamattal megemelt összegben visszafizetni.

(2) A hivatal az (1) bekezdés szerinti körülmény fennállását a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül állapítja meg, és a határozatot közli a miniszterrel, valamint a finanszírozó szervezettel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetés esetében a kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat kétszeresével, és a fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételtől számítva három év már eltelt. A közlekedési kedvezményt és a kamatot - halasztás vagy részletfizetés engedélyezésének hiányában - a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül kell a miniszternek megfizetni.

(4) Ha a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a hivatal a kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb tizenkét hónapos fizetési halasztást, vagy harminchat hónapon keresztüli részletfizetést engedélyezhet.

(5) A jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő, illetve rá tekintettel más személy hét évig nem részesíthető közlekedési kedvezményben.

7. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését követően szerzési és átalakítási támogatás csak az e rendelet szerinti jogosultsági feltételekkel rendelkező személynek adható. Az ezt megelőzően hozott, jogosultsági feltételek fennállását megállapító határozatokra tekintettel szerzési és átalakítási támogatás nem adható.

(3) A lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, valamint a hivatal

a) az e rendelet hatálybalépésekor előtte folyamatban lévő, szerzési és átalakítási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárást megszünteti,

b) a 2011. év folyamán hozott, szerzési, illetve átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító olyan határozatát, amely alapján még nem került sor utalvány kibocsátására, valamint az R. 11/A. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonja, és ezzel egyidejűleg az ügyfelet tájékoztatja arról, hogy a kérelmét hova nyújthatja be, és ahhoz milyen dokumentumokat kell csatolnia, egyidejűleg a már benyújtott dokumentumokat visszaküldi.

(4) E rendelet hatálybalépését követően a lejárt és a hatálybalépésig fel nem használt utalványokra új jogosult nem jelölhető ki. A már kiadott utalványok az érvényességük lejártáig, de legkésőbb 2011. december 31-éig használhatók fel.

(5) 2011. évben

a) a szerzési, illetve átalakítási támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje 2011. szeptember 15-e,

b) a hivatal a jogosultságokról - az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével - 2011. október 15-éig dönt.

(6) A 2. § f) pont fc) alpontja, a 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja, valamint a 7. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontja alkalmazásában a szakértői szerv jogelődjének az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet minősül.

14. § (1) Hatályát veszti az R.

(2) Az R. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos, a közlekedési támogatásra vonatkozó szabályait 2012. december 31-éig alkalmazni kell, azzal, hogy

a) e rendelet hatálybalépését követően új, az R. 2. és 3. számú melléklete szerinti szakvélemény nem állítható ki,

b) 2012. év során közlekedési támogatás csak azoknak állapítható meg, akik olyan szakvéleménnyel rendelkeznek, amely végleges állapotot, vagy a következő felülvizsgálat időpontjaként a kérelem benyújtása utáni időpontot jelöl meg.

(3) A már kiadott utalványok 13. § (4) bekezdése szerinti felhasználására az R. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

(4) Az R. alapján kiadott, mozgáskorlátozottságot megállapító jogerős határozat, és az R. 2. és 3. számú melléklete szerinti orvosi szakvélemény a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2011. december 31-éig felhasználható a más jogszabályban a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján megállapított, mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények igazolására.

15. § (1) Az 1. § c) pontja az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) Az 1. § d) pontja a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés e) pontjának való részleges megfelelést szolgálja.

16. § (1) A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. § a) pontja szerinti jogosultság alapján

a) kiállított parkolási igazolványok az érvényességükön belül felhasználhatók,

b) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti orvosi szakvélemény parkolási igazolvány igénylésére és hatályának meghosszabbítására a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2011. december 31-éig felhasználható."

(2) Hatályát veszti a Pr. 2. § a) pontja és 1. számú melléklet 1. pontja.

17. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 1. § (4) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"14. mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy;"

(2) Az Lr. 9. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:)

"a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratokkal,"

(3) Az Lr. a következő 46. §-sal egészül ki:

"46. § A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jogerős határozat és 9. § (8) bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2011. december 31-éig felhasználható a mozgásszervi fogyatékosság, illetve a súlyos mozgáskorlátozottság igazolására."

(4) Az Lr. 9. § (8) bekezdés c) pontja hatályát veszti.

18. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 4. § k) pontjában a "164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-a" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg lép.

A megfelelő háttérismeret érdekében a MEOSZ rehabilitációs megbízottja, Bernáthné Székely Julianna tájékoztatása, összefoglalása a rehabilitációs járadékról, mivel mára 13 000 esetben tett rehabilitációs járadékellátásra javaslatot az ORSZI, a nyugdíjbiztosítási szervek 6000 esetben hoztak határozatot, 2500 együttműködési megállapodást kötöttek a munkaügyi szervek

Az új szabályok 2008. január 1-től hatályosak, és 2009-től léptek életbe, a 2008. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetén.

Ennek során milyen változások történtek a foglalkozási rehabilitációban?

A kereső tevékenységet folytató is lehet jogosult, ha a fenti feltételekkel rendelkezik, keresetének azonban legalább 30%-al alacsonyabbnak kell lennie az egészségkárosodást megelőző átalagkereseténél.

Átmeneti szabályként a RNY/RJ-ra jogosult valamint a felülvizsgálat során 2008. jan. 1. és 2011. dec. 31 között kérheti rokkantsági nyugdíjazását, ha a vizsgálat időpontjában a reá irányadó rokkantsági nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri.

A rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. rokkantsági csoport rokkantsági nyugdíj 120 %-os összegével. Fontos kitétel, hogy a rehabilitációs járadék számításának alapjául szolgáló rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása során viszont a rokkantsági nyugdíjban töltött idő figyelmen kívül marad!

A rokkantsági járadék fizetésének időtartama beszámít a szolgálati időbe, utána járulék fizetés történik, tehát a későbbi nyugdíjazáskor szolgálati időnek minősül.
Egészségügyi ellátásra szolidaritási alapon jogosultak,
Adózás szempontjából nyugdíjnak minősül: nyugdíjak adózása érvényes rá.
13. havi ellátás nem illeti meg
Kereseti korlát 3 hónap átlagában történő túllépés után a rehabilitációs járadék összege 50%-al lecsökken
A rehabilitációs járadékot évente emelni kell.

A rehabilitációs járadékra jogosult egészségi állapotában bekövetkező tartós rosszabbodás esetén felülvizsgálatnak van helye.

Mit vesz figyelembe a bizottság a rehabilitálhatóság megállapításánál?

Orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének helyreállítása.

Szakmai munkaképesség fogalma:
A jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság.

Rehabilitálhatóság fogalma:
Az egészségkárosodott személy rehabilitálhatósága három feltétel együttes fennállása esetén állapítható meg, melyek

Azon munkakör(ök) megjelölése, amelyben az érintett személy az egészségkárosodásától függően

Milyen rehabilitációs szükségletek merülhetnek fel?
A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy

A rehabilitációs szükségletek megállapítása során a szakértői bizottság nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szükségletek, amelyek hiányában az érintett személy rehabilitációja várhatóan nem valósítható meg sikeresen.

A rehabilitációs járadék rendszer folyamata:
Új jelentkezés, vagy felülvizsgálat esetén a rehabilitációs járadékra vonatkozó igényt forma nyomtatványon kell előterjeszteni (ONYF).

Valamennyi egészségkárosodott személy az ONYF. 3515-270/D. nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét. (www.onyf.hu >> Nyomtatványok) Ennek a kitöltött és aláírt nyomtatványnak a benyújtásával - az előírt mellékletek csatolásával - kezdeményezhető a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék megállapítása is.

Az új igénybejelentő lap mellett az igénylőnek ki kell töltenie, és mellékelnie kell az ONYF. 3515-278. számú Nyilatkozat nyomtatványt (jövedelméről is), továbbá csatolnia kell

A nyugdíjbiztosító igazgatóság a benyújtott igényt továbbítja a rehabilitációs szakértő szervhez (ORSZI), amely a megkereséstől számított 60 napon belül komplex vizsgálatot végez az igénylő egészségi állapotáról, szakmai munkaképességéről és a rehabilitálhatóságáról.

Szakvéleményét küldi ONYF-nek. A szakértő szervezet álláspontjától a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nem térhet el. A szakértő szerv véleménye alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelmet vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. A szakvélemény megérkezéséig azonban az eljárás "felfüggesztés alatt" áll, tehát a járadékot nem folyósítják.

Amennyiben a szakértői vizsgálat az igénylő rehabilitálhatóságát állapítja meg, 10 napon belül meg kell jelennie a megadott munkaügyi központban, ahol az érintettnek rehabilitációs megállapodást is kötnie kell, amelyben gyakorlatilag vállalja az állami foglalkoztatási szervezettel a folyamatos együttműködést. A kétoldalú együttműködési kötelezettség kiterjed többek között a számára felajánlott megfelelő munkahely elfogadására is.

Ha nem rehabilitálható, akkor rokkantnyugdíj jár, arról is kap határozatot az igénylő az ONYF-től.

Fontos szabály, hogy a rehabilitációra sor kerülhet a foglalkoztatás keretében is.

A rehabilitációs megállapodás az ügyfél és a munkaügyi szervezet közös dokumentuma, melyben meghatározzák azoknak az egymásra épülő tevékenységeknek a sorozatát, amelyek elősegítik a komplex rehabilitáció megvalósulását a munkaerőpiacra történő visszakerülés érdekében.

A rehabilitációs megállapodás kötelező része a rehabilitációs terv, amely a részleteket tartalmazza. A megállapodásban és tervben foglaltak végrehajtásának segítésére, koordinálására rehabilitációs mentor kérhető és jelölhető ki a megállapodás megkötésével egyidejűleg.

Hogyan történik az együttműködés a kirendeltséggel?
A jogszabály együttműködési kötelezettséget ír elő a rehabilitációs járadékban részesülő személy és az állami foglalkoztatási szerv illetékes kirendeltsége között.

Milyen szolgáltatásokat biztosítanak a Regionális Munkaügyi Központok (RMK)?
Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások:

Orvosi rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások:
Ezek körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza.

I. célcsoportot (a járadékban részesülők) részére:
Képzések elősegítésének támogatása (képzés, kapcsolódó utazás, szállás, étkezés, felügyelet)
Vállalkozóvá válás támogatása
Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása szolgáltatási tevékenység, kapcsolódó utazás, felügyelet)
Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok

II. célcsoport (a foglalkoztatást vállaló foglalkoztatók) részére:
Foglalkoztatás költségeinek támogatása (bértámogatás, segítőszemélyzet alkalmazása, munkakipróbálás, utazás)
A munkahely adaptációja, fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítése

Megállapodás kereső tevékenység esetén:
Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében a kirendeltség megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő 10 munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni.

Az ellátás felülvizsgálata:
Az ügyfél egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv felülvizsgálatot kezdeményez (a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél). Ilyenkor nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresi az ORSZI-t újabb minősítés elvégzése céljából.

2008. január 1-jét megelőzően: a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a rokkantság alapjának a munkaképesség-csökkenést tekintette. Ennek alapján a többi feltétel teljesülése esetén az kaphatott rokkantsági nyugdíjat, akinek a munkaképessége legalább 67 %-ban csökkent. E kategórián belül a 67 %-ot elérő, de a 100 %-ot el nem érő munkaképesség csökkenéssel rendelkezők a III. rokkantsági csoportba kerültek. A II. rokkantsági csoportba azok a 100 %-os munkaképesség csökkenésű emberek kerültek, akik az OOSZI szakvéleménye szerint mások gondozására, ápolására nem szorultak, az I. csoportba pedig azok a 100 %-ban munkaképesség csökkent emberek, akik a szakvélemény szerint mások gondozására, ápolására szorulnak. A korábbi szabályozás, mely 2009. január elsejéig még a 2008. előtt leszázalékoltakra továbbra is érvényes, nem tett különbséget a munkavállalás szempontjából a rokkantsági csoportok között. Vagyis a régi szabály szerint a rokkantsági nyugdíjasnak vagy kevesebb időben kellett dolgoznia, mint a leszázalékolása előtt, ebben az esetben nem vonatkozott rá kereseti korlátozás, vagy dolgozhatott ettől hosszabb időben is, akkor viszont a munkabére nem haladhatta meg a leszázalékolása előtti átlagbére 80 %-át.

Az új szabály értelmében 67 %-os munkaképesség-csökkenésnek az 50 %-os egészségkárosodás, a 100 %-os munkaképesség-csökkenésnek pedig 80 %-os egészségkárosodás felel meg.

A törvény különbséget tesz a legalább 80 %-os egészségkárosodott személyek (a korábbi kifejezéssel 100 %-os munkaképesség-csökkenésű emberek) és az 50-79 %-os egészségkárosodott emberek (korábbi kifejezéssel 67 %-100 %) munkavállalása között:

A jelenlegi III. csoportos rokkantsági kategóriába tartozók esetében 2009. január 1.-től bevezetésre került a kereseti korlátozás függetlenül attól, hogy milyen munkaidőben dolgoznak. Akinek 2008. január 1-je előtt állapították meg a rokkantsági nyugdíját, 2009. első napjától a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D § (1) bekezdése értelmében megszüntetni kell a rokkantsági nyugdíjjogosultságot, amennyiben

Minimálbér mellett megtartható a rokkantsági nyugdíj. Mivel a 2009. január 1-je utáni kereseteket veszik figyelembe, így a megszüntetésre legkorábban július 1-je után kerülhet sor.

Az I. és II. csoportos rokkantsági kategóriába tartozó személyek munkaidőtől és jövedelemtől függetlenül megtarthatják 2009. január 1-től rokkantsági nyugdíjukat. A rokkantsági járadékban részesülő személyeket a változás nem érinti, így ahogyan eddig, sem munkaidő, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik rájuk.

A szüneteltetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.

2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységet folytató rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságának vizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Az új szabályozás is azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg - a 2009. évi XL. törvény rendelkezései szerinti - irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be. A változások egyszerűsítik a jogalkalmazást az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók meghatározott körében.

A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét - pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.

Fontos, hogy az új szabály értelmében a jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatánál már a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét a hat havi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre az új szabályozás nem vonatkozik, vagyis esetükben továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának - az időközi emelésekkel növelt - összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.

A rendelkezéseket a törvény hatályba lépését, azaz 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

(Ha tehát a III. csoportba tartozó, 62 évesnél fiatalabb rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjas munkavállaló 2009-ben egész éven át keresőtevékenységet folytat, és a január 1-je és június 30-a között elért hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének, jövedelmének átlaga - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból lefolytatott, az APEH adatszolgáltatásán alapuló eljárása eredményeként - nem haladja meg a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékának az időközi nyugdíjemelésekkel 2009-re felemelt összegét, a nyugdíjjogosultság nem kerül megszüntetésre. Ezt követően 2009-ben újabb hivatalból folytatott eljárásra nem kerül sor. A 2009. július 1. és december 31. közötti hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó kereset átlagát - az APEH adatszolgáltatását követően - 2010. februárban fogja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból induló eljárás keretében vizsgálni és az akkor folyósításra kerülő rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszereséhez, illetőleg az akkor érvényes minimálbér összegéhez viszonyítani.)

Hivatkozás:
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról és a 36/D. § (1) bekezdése módosítása (Magyar közlöny 2009. június 26.)
213/2007. (VIII.7.) Kormányrendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól,
321/2007 (XII.5.) Kormány rendelet a komplex rehabilitációról,
http://www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=5156&root=ONYF&rand=dbd6b6907d18168e3fa139dce53b9884

A Kincstár vezetője - méltányossági jogkörben eljárva - gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek: ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak. Megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. Az igényléshez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően: a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

A nagyszülő a GYES megállapítását kérheti, ha a gyermek első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

A gyermekgondozási segély melletti munkavégzés esetei
A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyámja azonban a gyermek egyéves kora előtt is dolgozhat. A gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. 2006. január 1-jét követően a szülő a gyermek egy éves korától kezdődően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett már nemcsak legfeljebb napi 4 órában, hanem akár teljes munkaidőben is munkát vállalhat. A gyermekgondozási segély teljes munkaidőben végzett keresőtevékenység melletti folyósíthatóságának bevezetésével összefüggésben - kérelemre, az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - azok számára is megállapítják a gyermekgondozási segélyt, akiknek jogosultsága a korábbi szabályozás szerint a munkába állás miatt szűnt meg, vagy emiatt nem vették az ellátást igénybe.

A törvény módosítása lehetővé teszi az addig fizetés nélküli szabadságban részesülő szülő részére, hogy a munkáltatójával történt előzetes megbeszélés értelmében, teljes munkaidőben eredeti munkahelyén helyezkedjen el

A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll. Az Mt 90 § e. pontja kimondja, hogy a munkaáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órában folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

(melyet a köznyelv főállású anyaság-nak nevez a gyermekgondozási segély meghosszabbításaként is tekinthető legalább 3 kiskorú gyermek nevelése esetén.)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak. A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-jétől nincs lehetőség. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő az ellátás folyósítása alatt napi 8 órában nem folytathat kereső tevékenységet. A GYET-ben részesülő szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a pénzbeli támogatásnak, az ingyenes tankönyvnek, egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A jogosultságot a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja meg. A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a rendsszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

Pénzbeli támogatás
A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága 2008. július 1-jén fennáll, július hónapban 5.500,- Ft, továbbá, ha 2008. novemberében fennáll, november hónapban 5.500,- Ft pénzbeli támogatást állapít meg gyermekenként.

Abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül. A megállapítás részletes szabályait az önkormányzat saját rendeletében határozza meg.

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja jogosult, ha a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék), vagy időskorúak járadékában részesül. A gyám tartási kötelezettsége nem a gyámrendeléssel keletkezik .Tartásra köteles az az egyeneságbeli rokon, nagykorú testvér, ha a gyámsága alatt álló gyermek szülei tartásra nem kötelezhetők valamilyen okból. (pl. a szülők elhunytak, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, egyéb okból nem lehet tartásra kötelezni őket.) A támogatást a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, határozatlan időre. A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2008-ban 28.500 Ft) 22%-a.(6270 FT).

A jegyző annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága 2008. július 1-jén fennáll, július hónapban 8.000 Ft, továbbá ha 2008. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.000 Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.

A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt. A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

Jogosult normatív alapon tankönyvre a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tartósan beteg, három vagy többgyermekes családban élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. A normatív kedvezményre való jogosultságot a tartósan beteg, három-vagy többgyermekes családban élő, gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról - a családtámogatási kifizetőhely által - kiállított igazolással , illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülő esetén a szülő által tett nyilatkozattal,

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

A gyermektartásdíjat akkor lehet megelőlegezni, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani.

A gyermektartásdíjat a gyámhivatal akkor előlegezi meg, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg. A bíróság határozatában meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthatnak meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. A megelőlegezett tartásdíj folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban - a megelőlegezett összeg első ízben történő kifizetésétől számított - 3 évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés ismét elrendelhető.

A támogatás célja, hogy az átmeneti vagy a tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, aki legalább 3 évig megszakítás nélkül nevelésben részesült, a nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, továbbá, ha készpénz- vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 60-szeresét. A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani.

Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a 3 évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére

Megjegyezzük azonban, hogy a támogatást csak az 1997. november 1-je után nagykorúvá vált fiatal felnőttek részére lehet megállapítani. A támogatás felhasználható építési telek, lakás, családi ház vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésre, bérlakás vagy albérlet bérleti díjának kifizetésére, felújítására, valamint otthonteremtést elősegítő pénzintézeti kölcsön törlesztésére és lakáscélú élőtakarékosságra.

Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el

Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni, ezek: az előírt minimális szolgálati idő megszerzése és az előírt nyugdíjkorhatár betöltése. Illetve a korhatár előtti nyugdíjaknál a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Az öregségi nyugdíj megállapításának egyik feltétele, a minimális szolgálati idő. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény megkülönböztet teljes nyugdíjat és résznyugdíjat. Teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő megszerzése a jelenlegi feltétel (és ez nem változik később sem). A résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges.

A törvény a születési évszám alapján határozza meg a nyugdíjra jogosító életkort.

A nők öregségi nyugdíjkorhatára, ha az érintett
1940. január 1. előtt született az 55.
1940-ben született az 56.
1941-ben vagy 1942-ben született az 57.
1943-ban született az 58.
1944-ben született az 59.
1945-ben született a 60.
1946-ban született a 61.
1946. december 31-ét követően született a 62.
életév betöltése.

A férfiak esetében rövidebb az átmeneti időszak, mert 7 év helyett csak 2 év korhatár emelésre került sor (60 évről 62 évre). Annak a férfinak, aki
1938. január 1-je előtt született a 60.
1938-ban született a 61.
1938. december 31-ét követően született a 62.
betöltött életév az öregségi nyugdíjra jogosító korhatára.

Jogszabályi háttér: 1997. LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Az előrehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt magasabb szolgálati időt. (2008-ban a feltételek nők esetében betöltött minimum 57. életév és 38 és szolgálati idő, valamint a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése.) 2009-ig - a korhatár-emelés átmeneti időszakában - nemenként eltérőek a jogosultsági feltételek. Ez alapján a nők az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra.

Csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki:

Férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, csak a 60. életév betöltését követően van lehetőség, feltéve, hogy

Jogszabályi háttér: 1997. LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A szervezet fokozott igénybevételét okozó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményre jogosultak. A korkedvezmény azt jelenti, hogy az érintett személyre a születési éve szerinti előírt nyugdíjkorhatár a megszerzett korkedvezményes idővel csökkentésre kerül.

Jogszabályi háttér: 181/1996 (XII.6.) Korm.rend. a korkedvezményes nyugdíjazásról

jár annak, akinek a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik.

A csökkentés mértéke attól függ, hogy hány évvel a korhatár betöltése előtt, és az előírtnál hány évvel kevesebb szolgálati idő alapján kéri a biztosított a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat. Pl. 5 évvel a korhatár előtt (57 éves nő) 5 évvel kevesebb szolgálati idő (38-5=33 év alapján) 30 %-os nyugdíj csökkentést kell viselnie élethosszig.

A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulás további lehetősége:

Jogszabályi háttér: 1997. LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő életkoronként van meghatározva. Nyilvánvalóan egy fiatal korban bekövetkezett rokkantság esetén nem lehet olyan hosszú szolgálati időt megkövetelni, mint annál, aki például közvetlenül az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt válik rokkanttá. A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig megszerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően: magasabb összegű rokkantsági nyugdíjat kap, aki súlyosan egészségkárosodott és mások gondozására, ápolására szorul. Ők az I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantak. Alacsonyabb összeget kapnak a II. csoportba tartozó rokkantak, akiknek súlyos egészségkárosodásuk van, de önellátók. A III. rokkantsági csoportba tartozók kapják a legalacsonyabb mértékű ellátást. Az ellátások mértéke között 5 %- 5 % különbség van.

A szolgálati időre, a nyugdíj alapját képező keresetre - általában - az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (pl.: adóval csökkentett kereset,).

Jogszabályi háttér: 1997. LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában

Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a szakértői bizottsága szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának a fentieken túl feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

E kötelezettség alól mentesül az, aki keresőtevékenységet folytat, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri.

A 2008. január 1-jét követően megállapításra kerülő járadék havi összege: 26.710,- Ft.
A már korábban megállapított ellátás esetében a járadék összege: 26.910,- Ft.
Azok esetében, akik a 62. életévüket 2008. december 31-ig betöltik: 31020,- Ft.

Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék iránti igényt a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett.

Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál továbbá a határidőbe nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama. Az ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Az ellátásokat a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától lehet megállapítani.

Jogszabályi háttér: a megváltozott munkaképességű dolgozók szociális ellátásáról a 387/2007.(XII.23.) Kormány rendelet és 85/1987. Mt.rendelet

Rokkantsági járadékra jogosult az a 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életévének betöltése előtt 100%-ban munkaképtelenné vált és nyugellátást (sem saját jogú, sem hozzátartozói pl. árvaellátás), illetve baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. Összege 2008-ban 33.330 Ft.

A rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz lehet benyújtani.

Jogszabályi háttér: a megváltozott munkaképességű dolgozók szociális ellátásáról a 387/2007.(XII.23.) Kormány rendelet és 85/1987. Mt.rendelet

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

A járadék megállapítása szempontjából kereső tevékenységnek tekinthető minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az átmeneti járadék havi összege a jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.

Jogszabályi háttér: a megváltozott munkaképességű dolgozók szociális ellátásáról a 387/2007.(XII.23.) Kormány rendelet és 85/1987. Mt.rendelet

Hozzátartozói nyugellátás az
1. özvegyi nyugdíj (amely lehet ideiglenes vagy özvegyi),
2. az árvaellátás,
3. a szülői nyugdíj és a
4. hozzátartozói baleseti nyugellátás.