Élet a közösségben minden fogyatékos ember számára – mit jelent az önálló, önrendelkező élet a gyakorlatban?

A mozgássérült emberek önrendelkező életéhez szükséges feltételek megteremtése szövetségünk érdekképviseleti munkájának egyik sarkalatos célja. Sajnos hazánkban a fogyatékos emberek ellátása jellemzően intézményi körülmények között történik, ahol az intézmény fenntarthatósága, szabályzatai nagyobb súllyal esnek latba, mint a fogyatékos emberek döntése. Uniformizált megoldások és körbezárt intézmények helyett olyan rendszert szeretnénk, ahol a mozgássérült emberek szabadon dönthetik el, hol, kivel és milyen segítségek igénybevételével kívánnak élni.

A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 19. cikkelye foglalkozik az önálló életvitellel és a közösségbe való befogadással. E cikkely értelmezéséről adott ki állásfoglalást a fogyatékos emberek egyik legjelentősebb európai uniós érdekképviseleti szervezete, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF), Élet a közösségben minden fogyatékos ember számára címmel. A dokumentumban foglaltak teljes mértékben megegyeznek azzal, amit szövetségünk gondol az önálló életről, ami mentén érdekképviseleti munkánkat végezzük. Célunk, hogy ez a szemlélet minél szélesebb körben elterjedjen, ezért az állásfoglalás magyar nyelvű változatát – melyet a MEOSZ készített el – mindenki számára elérhetővé tesszük.

Az ENSZ-egyezmény 19. cikke így szól:

Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás

Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez és másokkal egyenlő szabad döntéshez való jogát; minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást és részvételt, beleértve a következők biztosítását:
a) a fogyatékossággal élő személyeknek másokkal azonos alapon lehetőségük van lakóhelyüknek és annak megválasztására, hogy hol és kivel élnek együtt, és nem kötelezhetőek bizonyos megszabott körülmények között élni;
b) a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférési lehetőséget biztosítanak többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget, mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése céljából szükséges;
c) a mindenki számára nyújtott közösségi szolgáltatások és létesítmények azonos alapon hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára is, és igényeikhez igazítottak.

Az EDF állásfoglalása magyar nyelven itt elérhető!

Azóta történt

Az ellátás összege így akár több is lehet! Egy magánszemély 2016. július 28-án rokkantsági ellátás megállapítása iránt nyújtott…
A MEOSZ ismételten az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult a közlekedőképesség-minősítési rendszer átalakítása érdekében.  A MEOSZ szerint a jelenlegi…
Öregségi nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhetnek azok, akik az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk kezdő…