Élet a közösségben minden fogyatékos ember számára – mit jelent az önálló, önrendelkező élet a gyakorlatban?

A mozgássérült emberek önrendelkező életéhez szükséges feltételek megteremtése szövetségünk érdekképviseleti munkájának egyik sarkalatos célja. Sajnos hazánkban a fogyatékos emberek ellátása jellemzően intézményi körülmények között történik, ahol az intézmény fenntarthatósága, szabályzatai nagyobb súllyal esnek latba, mint a fogyatékos emberek döntése. Uniformizált megoldások és körbezárt intézmények helyett olyan rendszert szeretnénk, ahol a mozgássérült emberek szabadon dönthetik el, hol, kivel és milyen segítségek igénybevételével kívánnak élni.

A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 19. cikkelye foglalkozik az önálló életvitellel és a közösségbe való befogadással. E cikkely értelmezéséről adott ki állásfoglalást a fogyatékos emberek egyik legjelentősebb európai uniós érdekképviseleti szervezete, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF), Élet a közösségben minden fogyatékos ember számára címmel. A dokumentumban foglaltak teljes mértékben megegyeznek azzal, amit szövetségünk gondol az önálló életről, ami mentén érdekképviseleti munkánkat végezzük. Célunk, hogy ez a szemlélet minél szélesebb körben elterjedjen, ezért az állásfoglalás magyar nyelvű változatát – melyet a MEOSZ készített el – mindenki számára elérhetővé tesszük.

Az ENSZ-egyezmény 19. cikke így szól:

Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás

Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez és másokkal egyenlő szabad döntéshez való jogát; minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást és részvételt, beleértve a következők biztosítását:
a) a fogyatékossággal élő személyeknek másokkal azonos alapon lehetőségük van lakóhelyüknek és annak megválasztására, hogy hol és kivel élnek együtt, és nem kötelezhetőek bizonyos megszabott körülmények között élni;
b) a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférési lehetőséget biztosítanak többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget, mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése céljából szükséges;
c) a mindenki számára nyújtott közösségi szolgáltatások és létesítmények azonos alapon hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára is, és igényeikhez igazítottak.

Az EDF állásfoglalása magyar nyelven itt elérhető!

Azóta történt

Öregségi nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhetnek azok, akik az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk kezdő…
– Fontos, hogy az ombudsman és a rendkívül magas színvonalú érdekvédelmi, szakmai szövetség – a MEOSZ – fellépjenek…
A magyar államnak ténylegesen el kell köteleződnie a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény mellett és fel kell gyorsítania…

Előzmények

Módosítás előtt állt a szociális törvény, a tervezetet a MEOSZ is véleményezte nemrég. Vannak üdvözlendő lépések, de –…
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöksége hazánk minden paralimpiai versenyzőjének azt kívánja: érje el azt a célt…
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége aggályosnak tartja, hogy a paralimpiai sportolók feleannyi jutalmat kapnak, mint az olimpián részt…