A MEOSZ-ban 2017 végére felállt egy olyan szakmai stáb, amely tudása és rátermettsége révén erőteljesebb szakmai hátteret biztosít a Szövetség közösségünk érdekében végzett érdekvédelmi munkájának. A MEOSZ új módszerekkel és hangsúlyosabb szakmai háttérrel valódi partner kíván lenni a döntéshozókkal és szakmai intézményekkel folytatott egyeztetések során. Ennek már látszanak az eredményei, ugyanis olyan szervezetek és intézmények – így például Alkotmánybíróság, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala – keresik meg egy-egy témában a MEOSZ-t, s kezdődnek szakmai együttműködések, amelyre korábban nem volt példa – fogalmazott Kovács Ágnes Fülöp Attila államtitkárt tájékoztatva. Hozzátette: mára már nemcsak megpróbáljuk lekövetni a kormányzati munkának a közösségünket érintő részét, hanem magunk dolgozunk fel szakmai területeket és elkészítjük az azokra vonatkozó javaslatainkat. Új módszertanokat is kialakítottunk: ilyen például, hogy minden szereplőt – a kormányt, a szakmai és az érdekvédelmi szervezeteket egyaránt – megszólítunk, akit az adott terület érint, és egy kerekasztal keretében egyeztetünk a szakmai anyagokról. Ilyen volt például a mopedek ügye, betegszállítás, ápolási díj, M3-as metró.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben nyolc olyan hangsúlyos, a mozgáskorlátozott emberek közösségét is érintő téma volt, ahol a MEOSZ dolgozta ki a szakmai hátteret, majd a többi országos érdekvédelmi szervezettel közösen lépett fel. A Szövetség ugyanis mielőtt megküldte volna azt az érintett tárcáknak a szakmai javaslatát, megkereste a többi érdekvédelmi szervezetet is, hogy egészítsék ki, ha szerepet kívánnak benne vállalni. Az egyik ilyen hangsúlyos kérdés volt az ápolási díj ügye, amelyben előrelépés is elkönyvelhető a tartós ápolást végzők időskori támogatásával. A MEOSZ ugyanakkor több szempontból is diszkriminatívnak tartja a szabályozás egyes elemeit, ezért a közelmúltban az alapvető jogok biztosához fordult.
A MEOSZ elnöke a találkozón kitért arra is, hogy a Szövetség 2015 óta próbál a közösségét érintő néhány fajsúlyos kérdésekben lépni. Ilyen volt a közlekedőképesség vizsgálata, melynek nem megfelelő szabályozása miatt például nagyon sok mozgáskorlátozott ember került ki a rendszerből. Hasonlóképpen szót emelt a Szövetség a parkolási kártya és a gépjárműszerzési támogatás ügyében is. Ez utóbbi kapcsán a MEOSZ ugyancsak ért el sikereket. A Szövetség találta ki azt a konstrukciót, hogy a meglévő, súlyos hiányosságokkal küzdő támogatási rendszer mellett legalább legyen egy olyan pályázati konstrukció, melynek keretében a súlyosan mozgássérült emberek is megfelelő autóhoz juthatnak. Ez az úgynevezett Autóplusz, mely a MEOSZ ötlete volt, s az első pályázati adatlapot is a Szövetség készítette. A MEOSZ már akkor jelezte, hogy még 2020 előtt (a törvény értelmében addig csak egyfajta gépjármű jöhet számításba) kezdődjön meg a közös gondolkodás egy valóban jól működő, a súlyosan mozgáskorlátozott emberek által is igénybe vehető gépjárműszerzési támogatási rendszer konstrukcióján.
A találkozón szó esett még egyebek mellett a lakás akadálymentesítési támogatásról is, melyet az ügyintézés hiányosságai miatt a mozgássérült emberek lényegében ma nem tudnak igénybe venni. Hasonlóan problémákat vet fel a támogató szolgálat nem megfelelő finanszírozása, illetve a 24 órás támogató szolgálat hiánya. A MEOSZ ezen ügyben is többször felszólalt, ugyanis a támogató szolgálatnak kellene lennie a szociális ellátás alapjának, arról nem beszélve, hogy mennyire meghatározhatja a súlyosan mozgássérült emberek önálló életvitelét is. Kovács Ágnes kitért arra, hogy a gyógyászati segédeszközök tekintetében szakmai csapat orvos szakmai – Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Magyar Rehabilitációs Társaság – támogatással készít egy összefoglaló anyagot, emellett természetesen az áfacsökkentés ügyében is folytatódik az egyeztető munka, melyben valószínűsíthető az előrelépés.
A MEOSZ-nál jelenleg több projekt is fut, melyek egyike az infokommunikációs akadálymentesítést szolgálja. Ennek keretében most 170 millió forint értékben kapnak infokommunikációs segédeszközöket a súlyosan mozgássérült emberek, amire korábban nem volt korábban példa. A MEOSZ számára ez túlmutat a projekten, ugyanis a jövőben mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket az infokommunikációs akadálymentesítést szolgáló eszközöket államilag támogatott gyógyászati segédeszközként fogadják be. Noha ez a probléma a mozgássérült társadalom szűk rétegét érinti, azonban a MEOSZ-nak adóssága van feléjük, s az értük való küzdelem egy hiánypótló szolgáltatási struktúra kezdete lehet – fogalmazott Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke az államtitkári látogatáson.
Budapest, 2018. június 25.
