Bár a fogyatékos emberek egyenlő választójogát számos nemzetközi és hazai jogszabály biztosítja, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy gyakran sérül a mozgáskorlátozott emberek azon joga, hogy választójogukat másokkal azonos módon egyenlő eséllyel gyakorolhassák. Ennek oka a szavazóhelyiségek teljes körű akadálymentességének hiánya. Megkeresésünkre korábban az NVI arról tájékoztatott, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a szavazóhelyiségek mindössze 70,54%-a volt akadálymentes és a 2030 olyan település közül, ahol csak egyetlen szavazókör működik, 47 esetében az egyedüli szavazóhelyiség nem volt akadálymentes. Sajnálatos módon azonban még a hivatalosan akadálymentesként nyilvántartott szavazóhelyiségek esetében is előfordult, hogy a valójában nem akadálymentesek. A 2019-es önkormányzati választást követően számos olyan esetről érkezett hozzánk visszajelzés, amikor az akadálymentesnek jelölt szavazóhelyiségről akkor derült ki, hogy mégsem az, amikor a mozgáskorlátozott ember a szavazás céljából megkísérelt oda bejutni.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy mint mindenki, így a mozgáskorlátozott emberek esetében is a szavazóhelyiségben való személyes szavazatleadást kell a fő szabálynak tekinteni, a szavazást lehetővé tevő más jogi és szervezési megoldások, például a mozgóurnás szavazás kizárólag és maximum kiegészítő lehetőségnek tekinthetők, nem helyettesíthetik a mozgáskorlátozott emberek jogát ahhoz, hogy a szavazás napján személyesen adhassák le szavazatukat valamely szavazóhelyiségben.

A Nemzeti Választási Iroda elnökének írt levelünkben (a MEOSZ elnökének levele itt olvasható) azt kértük, hogy az NVI elnöke intézkedjen valamennyi szavazóhelyiség teljes körű akadálymentesítése iránt és végezze, illetve végeztesse el a szavazóhelyiségek akadálymentességének felülvizsgálatát is. Kértük azt is, hogy amennyiben  2022 tavaszára nem valósítható meg az összes szavazóhelyiség akadálymentesítése,, úgy az eredetileg kijelölt  nem akadálymentes szavazóhelyiség helyett – különösen azokon a településeken, ahol egyetlen szavazókör működik és a szavazóhelyiség nem akadálymentes –, a szavazóhelyiséget másik, akadálymentes épületben jelöljék ki. Amennyiben nincs erre a célra alkalmas és akadálymentes középület, úgy – akár bérleti díj megfizetése mellett – olyan magánkézben lévő épületben hozzanak létre szavazóhelyiséget, amely megfelel az akadálymentesség követelményeinek.

Kértük azt is, hogy az NVI folytasson le teljes körű ellenőrzést annak megállapítására, hogy a választási értesítő, illetve az NVI honlapja által akadálymentesnek jelölt szavazóhelyiségek valóban akadálymentesek-e.

Rámutattunk, hogy a szavazóhelyiségek akadálymentessége nem kizárólag a szavazóhelyiség épületébe és magába a szavazóhelyiségbe való bejutást jelenti. A szavazás teljes akadálymentességnek feltétele a szavazóhelyiség épületének akadálymentes megközelíthetősége (autóval közösségi közlekedéssel vagy gyalogosan), a szavazóhelyiség épületén belüli közlekedés akadálymentessége, a szavazóhelyiség belső elrendezésének akadálymentessége, a szavazófülke akadálymentessége, segítő igénybevételének lehetősége a szavazás során, valamint a szavazat leadásának akadálymentessége. Ezekre a feltételekre vonatkozóan részletes iránymutatással szolgáltunk, ábrákkal és pontos méretezéssel ellátva tájékoztattuk az NVI elnökét arról, hogy milyen módon kell kialakítani a szavazás helyszínét ahhoz, hogy megfeleljen az akadálymentességi követelményeknek és így a mozgáskorlátozott emberek másokkal egyenlő eséllyel gyakorolhassák választójogukat.

Az NVI elnöke a 2021. június 24-én érkezett levelében arról tájékoztatott, hogy elkötelezett aziránt, hogy a mozgáskorlátozott emberek másokkal egyenlő eséllyel gyakorolhassák választójogukat,  és javaslatainkra tekintettel személyes egyeztetést kezdeményezett.

2021. június 08.