Az alapvető jogok biztosa a Munka méltósága projekt keretében az idén újból megvizsgálja a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetét. Felméri, hogy 2012-ben végzett első vizsgálat óta milyen intézkedések történtek, megvalósul-e például az ENSZ-egyezményben szereplő „ésszerű alkalmazkodás” a fogyatékos emberek foglalkoztatásakor. Minderről Szövetségünket is megkérdezte.

Online felmérésben segítették munkánkat a mozgássérült emberek

A témában online felmérést végeztünk a mozgássérült emberek körében, amely hasznos információkkal segítette válaszaink megfogalmazását. Ezúton is köszönjük tagegyesületeink közreműködését, és a mintegy 250 válaszadónak, hogy részt vett a felmérésben. Bár a kutatás nem reprezentatív, visszaigazolta, hogy a mozgássérült embereknek még mindig számos nehézséggel kell megküzdeniük a munkavállalás során, a jelenlegi támogatási rendszer nem segíti őket ebben hatékonyan, az akadálymentesség hiánya pedig még mindig ez egyik legnagyobb gátló tényező.

A munkaügyi központok által szervezett képzések többnyire nem akadálymentes helyszíneken zajlanak, a szolgáltatásokkal a válaszadók nem elégedettek, a legtöbbször olyan állást ajánlanak nekik, amelyet egészségi állapotuk miatt nem tudtak ellátni. Más tanulmányok folytatása is ellehetetlenül, mert a képzésre való eljutás és annak helyszíne nem akadálymentes, illetve csak részben az. A válaszadók többsége, 60%-a akkreditált, védett munkahelyen dolgozik, azt itt történő munkavégzést nem követi nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, ahol még mindig sok az előítélet, félnek fogyatékos embereket foglalkoztatásától. Az elhelyezkedést nehezíti a munkába járás, illetve a munkahely akadálymentességének hiánya; hogy nincs elég távmunka lehetőség, és főként, hogy a legtöbben nem találnak az állapotuknak megfelelő munkát. Tapasztalat, hogy megváltozott munkaképességű embereket inkább kevésbé kvalifikált munkakörökre, főként segédmunkásnak keresnek. Felmérésünk alátámasztja azt a köztudomású tényt is, hogy mozgássérült emberek többsége keveset keres. Válaszadóink több mint 60%-a nem kapja meg a minimálbért sem, csupán 15%-uk keres többet havi 150 ezer forintnál. Az átlagos napi munkaidő 4-5 óra.

A támogatási rendszer problémái

A jelenlegi támogatási rendszerről elmondható, hogy nem reagál az érintettek egyéni szükségleteire, nem kínál rendszerszerű megoldást az ésszerű alkalmazkodást és támogatást igénylő emberek munkaerőpiacra történő visszavezetésére. A munka törvénykönyve ugyan kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról, de azt már nem definiálja, hogy a foglalkoztatás szempontjából mi tekintendő ésszerű alkalmazkodásnak, és más jogszabályunk sem bontja ezt ki.

Sem rehabilitációs hozzájárulás, sem a rehabilitációs kártya nem segíti, ösztönzi eléggé a fogyatékos emberek foglalkoztatását. Az ombudsman korábbi jelentésében felvetette, hogy az egészségkárosodott és fogyatékos személyek foglalkoztatását segítő támogatások mértékét differenciálni kellene, ezzel Szövetségünk is egyetért. Álláspontunk szerint olyan ösztönzőkre, támogatásokra van szükség, amelyek jobban reagálnak a munkavállaló egyéni szükségleteire. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke eltérhetne aszerint például, hogy megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkavállaló foglalkoztatásáról van szó.

A munkaadóknak járó, különféle foglalkoztatást ösztönző támogatások szintén nem segítik a fogyatékos emberek foglalkoztatását, mert munkahelyi akadálymentesítésre, adaptációra nem vonatkoznak. Emellett csak nyilvántartott álláskeresők után járnak, az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű emberek pedig nem minősülnek annak. 2012 óta az akkreditált foglalkoztatók sem kapnak a fogyatékosság mértéke szerinti differenciált fajlagos támogatást, ami szintén a súlyosan fogyatékos emberek foglalkoztatása ellen hat.

A rehabilitációs kártya segíti ugyan az elhelyezkedést, de ez még mindig nem elérhető a súlyosan fogyatékos emberek számára. Korábban már javasoltuk a kormánynak, hogy a komplex minősítésen D és E kategóriába kerülők, illetve a fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban részesülők is kaphassanak kártyát.

Javaslataink:

Ésszerű alkalmazkodás

Álláspontunk szerint a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szellemében felül kell vizsgálni a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokat, és az ésszerű alkalmazkodás fogalmát olyan szinten kell azok részévé tenni, hogy az elvből végre gyakorlat válhasson.

A nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedés ösztönzése

Véleményünk szerint sokkal inkább a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatást kell ösztönözni a védett foglalkoztatás mellett. Ezt szolgálhatná, ha a nyílt munkaerő piaci munkáltatók támogatást kapnának a fogyatékossággal élő munkavállalójuk foglalkoztatásához szükséges akadálymentesítéshez, a munkahelyi környezet adaptációjához, a munkavégzést segítő speciális eszközök beszerzéséhez, és rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadói, mentori segítség is biztosítva lenne számukra.

Személyre szabottabb támogatási rendszer

A jelenleginél differenciáltabb és személyre szabottabb támogatási rendszerre van szükség, ami kiterjedne a fogyatékos személyek egyénre szabott foglalkoztatási rehabilitációjára is. Bizonyos támogatásokat kizárólag a fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztató munkaadóknak lehetne biztosítani, vagy a támogatás mértéke lenne eltérő attól függően, mely csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatását célozza meg. A válaszunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatási támogatásoknak a fokozott támogatási szükségletű mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatása is célja kellene, hogy legyen!

Hatékony szolgáltatások

A fogyatékos személyek álláskeresését a jelenleginél hatékonyabb eszközökkel kell segíteni, mind a számukra nyújtott tájékoztatás, mind az egészségi állapotuknak, körülményeiknek megfelelő álláslehetőségek felkutatása, közvetítése terén. Szükség lenne egy országos, internetes adatbázisra, ahol kapcsolatba kerülhetnének a megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkavállalók és a munkaadók.

Az atipikus foglalkoztatás erősítése

A MEOSZ felmérésének válaszadói közül a foglalkoztatás elősegítése tekintetében többen is jelezték, hogy sokkal szélesebb körben kellene biztosítani az atipikus foglalkoztatási formákat, így a távmunka lehetőségét. Mivel jelenleg még komoly hiányosságok tapasztalhatók a közlekedés (különösen vidéken) és a munkahelyek akadálymentesítése terén, az otthonról végezhető távmunka sok mozgáskorlátozott személy előtt nyithatná meg a munkavállalás lehetőségét.

A képzések akadálymentesítése

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az állam egyrészt az akadálymentesítésre vonatkozó szigorúbb szabályozással, másrészt az ehhez igénybe vehető támogatások biztosításával ösztönözze a különféle képzési intézményeket az akadálymentesítésre.

Akadálymentes közösségi közlekedés, támogató szolgáltatások megerősítése

A mozgássérült emberek nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésének alapfeltétele az akadálymentes közlekedés fejlesztése és a támogató szolgálatok kapacitásának növelése.

Foglalkoztatás a közszférában

Tudomásunk szerint Magyarországon a fogyatékossággal élő emberek közszférában történő foglalkoztatása egyáltalán nem jellemző annak ellenére, hogy bizonyosan sok olyan munkahely, munkakör van, amit megfelelő végzettség, szakképesítés birtokában ők is el tudnának látni a fogyatékosságuknak megfelelő ésszerű alkalmazkodás figyelembe vételével.

Az ombudsman kérdéseit itt, a MEOSZ részletes válaszát, javaslatait pedig itt olvashatják!

2017.július 26

Gábor Imola