Kivételes rokkantsági ellátás
2018. január 1-jétől meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítás idővel.
Kinek állapítható meg kivételes rokkantsági ellátás?
Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos, vagy kisebb mértékű,
- akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,
- aki keresőtevékenységet nem végez és
- aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A kivételes rokkantsági ellátásra tehát akkor lehet egyáltalán jogosult valaki, ha a jogszabályban meghatározott biztosítási időtartamok felével rendelkezik, azaz a kérelme benyújtását megelőző
5 éven belül legalább 548 nap, vagy
10 éven belül legalább 1278 nap, vagy
15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel rendelkezik.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben részesülnek azon megváltozott munkaképességű személyek, akik esetében a véglegessé vált elutasító döntésben meghatározott biztosítási idő eléri a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 napot, 10 éven belül a 2299 napot, vagy 15 éven belül a 3285 napot.
Mikor nyújtható be a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása iránti kérelem?
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.
Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
Mennyi a kivételes rokkantsági ellátás havi összege?
Az ellátások havi összegét a tárgyévben érvényes alapösszeg alapján kell meghatározni.
Az ellátási összeg annak az összegnek a 65%-a, amit az ügyfél a számára minősítési kategória minimum összegében megállapított rokkantsági ellátásként kapna.
2021. január 1-jétől az alapösszeg: 107 540 Ft, így az alábbiak szerint alakulnak az ellátási összegek:
|
Minősítési kategória |
A kivételes rokkantsági ellátás mértéke |
2021. évben a kivételes rokkantsági ellátás összege |
| C1 (öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évben belül betöltő) | az alapösszeg 45%-ának a 65%-a | 31.460 Ft |
| C2 | az alapösszeg 45%-ának a 65%-a | 31.460 Ft |
| D | az alapösszeg 50%-ának a 65%-a | 34.955 Ft |
| E | az alapösszeg 55%-ának a 65%-a | 38.450 Ft |
Az igénylés menete, határidők, az eljárás lefolytatása
A kivételes rokkantsági ellátást a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalánál (illetékessége Budapest Főváros és Pest megye területére terjed ki), mint rehabilitációs hatóságnál (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság), vagy a kormányablaknál, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni (személyesen vagy postai úton).
Nagyon fontos, hogy a kivételes rokkantsági ellátást csak az előzetes biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé (korábbi szóhasználat szerinti jogerőssé) válását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Az igénybejelentés során nyilatkozni kell azokról a különös méltánylást igénylő körülményekről is, amelyek alapján az érintett a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri. Amennyiben lehetséges, úgy ezek meglétét iratokkal is igazolni kell.
A kérelemhez mellékelni kell:
- minden olyan iratot, dokumentumot, ami a különös méltánylást indokolja,
- az Adatlapon feltüntetett jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat(a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 6 havi, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, a kérelmezőt és a vele közös háztartásban élőket terhelő az elmúlt hat hónapban ismétlődő kiadásokról szóló igazolásokat),
- keresőtevékenység megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,
- az egyéni vállalkozóitevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot,
- rendszeres pénzbeli ellátásmegállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,
- mezőgazdasági őstermelőesetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,
- társas vállalkozástagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát,
- a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnokot kirendelőgyámhivatali határozatot,
- meghatalmazott által előterjesztett kérelemhez a szabályszerű meghatalmazást.
A méltányossági elbírálás során figyelembe vehető havi költségek, a havi rendszerességgel felmerülő költségek, melyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Így például villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségek. Egyéb többletköltséget jelentő kiadások lehetnek például a magas gyógyszerköltségek, magasabb összegű családi pótlékra, ápolási díjra jogosító gyermek/hozzátartozó nevelése/gondozása, valamint ha három, vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.
A kivételes rokkantsági ellátást a – fent felsorolt – jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Ezért is célszerű a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt rögtön, a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válása után előterjeszteni.
A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe, így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.
Vonatkozó jogszabály:
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 11-12. §
- május