Rokkantsági ellátás

Ki jogosult rokkantsági ellátásra?

Rokkantsági ellátásra jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző

• 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
• 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
• 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
• keresőtevékenységet nem végez és
• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Melyek a rokkantsági ellátás kategóriái?

B2 kategória: akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

C2 kategória: akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

D kategória: aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti,

E kategória: akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti.

 

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?

A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.

 

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?

Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2021. január 1-jétől az alapösszeg: 107.540 Ft) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.

Az alapösszeg évente a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

 

	Az ellátás mértéke	Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)	Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)
51-60 % közötti egészségi állapot (B2 kategória) Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt	Havi  átlagjövedelem 40%-a	32.265 Ft (az alapösszeg 30%-a)	48.395 Ft (az alapösszeg 45%- a)
31-50 % közötti egészségi állapot (C2 kategória) Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt	Havi  átlagjövedelem 60%-a	48.395 Ft (az alapösszeg 45%-a)	161.310 Ft (az alapösszeg 150%-a)
1-30 % közötti egészségi állapot (D kategória) Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható	Havi  átlagjövedelem 65%-a	53.770 Ft (az alapösszeg 50%-a)	161.310 Ft (az alapösszeg 150%-a)
1-30 % közötti egészségi állapot (E kategória) Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén	Havi  átlagjövedelem 70%-a	59.150 Ft (az alapösszeg 55%-a)	161.310 Ft (az alapösszeg 150%-a)

 

Mikor kell megszüntetni a rokkantsági ellátást?

A rokkant ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

1. kérte, (kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
2. más rendszeres pénzellátásban részesül (megállapítását megelőző nappal), ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint gyermekgondozási díjat,
3. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn (ok megállapítását követő hónap első napjával),
4. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor(ok megállapítását követő hónap első napjával),
5. az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti (ok megállapítását követő hónap első napjával), vagy
6. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt (ok megállapítását követő hónap első napjával).

 

Hol és hogyan kell a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó kérelmet benyújtani?

A kérelmet a járási hivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó, vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, (pl. Baranya megyében a Pécsi Járási Hivatalnál) még budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.).

 

Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalához kell benyújtani.

 

A kérelemhez csatolni kell

1. a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
2. a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
3. a kérelmező jövedelméről szóló igazolást,
4. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül,
5. a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat, házi orvosi beutaló rendelkezésre álló szakorvosi dokumentáció (3 hónapnál nem régebbi).

 

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Az eljárásban a NAV a kormányhivatal megkeresésére közli a biztosításban töltött napok számát, illetve a havi jövedelmi adatokat.

A kormányhivatal a komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít, melyben meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot.

Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.

 

Milyen változás bejelentési kötelezettség terheli a jogosultat?

A rokkantsági ellátásban részesülő 10 napon belül értesíti a kormányhivatalt, ha

1.  a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
2.  az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

 

Mikor kell felülvizsgálni a jogosultságot?

A kormányhivatal a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

1. az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
2. az ellátott kérelmére,
3. olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
4. célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

 

Az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban meghatározott felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

1. a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló, vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
2. a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.

 

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás (minősítési kategóriaváltozás) következett be, akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg.

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell tovább folyósítani.

 

2021. május