A kedvező jogértelmezés egyformán érvényes az Alkotmánybíróság döntését megelőzően lezárult ügyekben és az ezt követően indult eljárások esetén is.
A már lezárt és az ügyfelek által felülvizsgálni kért ügyekben az eljáró hatóságnak egy másik alkotmánybírósági határozatban foglaltakat kell figyelembe vennie. Miszerint az alkotmányos követelményben megfogalmazott jogértelmezés nem csak annak kimondásától kötelező, hanem az adott rendelkezést mindig is így kellett volna értelmezni. Így a felülvizsgálat keretében a gyermekgondozást segítő ellátás előtt szerzett kereset az irányadó az ellátás összegének kiszámításakor.
Az alkotmánybírósági döntést követően indult ügyekben pedig az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdése az irányadó, mely szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. E követelményből következően a hatóság sem értelmezheti másként az AB határozatban leírtakat, azokat köteles végrehajtani az eljárása során.
A gyakorlatban mindkét ügytípus esetén is előfordul az alkotmánybírósági határozatnak ellentmondó hatósági döntés. A hatósági döntések elleni jogorvoslat lehetőségeit bemutató cikkünk itt olvasható.
