Magyarország Kormánya a globális és így hazánkat is elérő energiaválság miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Ezzel összefüggésben hét pontból álló intézkedési tervet dolgozott ki, melynek része, hogy ugyan a rezsicsökkentés megmarad, azonban az éves átlagos áram- és gázfogyasztás feletti részre a fogyasztók piaci árat kötelesek fizetni 2022. augusztus 1-től. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az adott fogyasztási hely fogyasztása villamos áram esetén az évi 2523 KWh-s (210 KWh/hó), földgáz esetén az 1729 m3-es (144 m3/hó) meghaladja, az ezen felüli részre piaci árat kell fizetni. Ez azt eredményezi, hogy ha egy háztartás fogyasztása akár kevéssel is, de túllépi a kormány által meghatározott limitet, jelentős összeggel is emelkedhet a villany- és gázszámla, miután a gáz és áram ára az elmúlt időszakban a sokszorosára emelkedett.
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke ezért a fogyatékossággal élő emberek létfenntartásának védelme érdekében haladéktalanul a kormányhoz fordult, s azt kérte (a MEOSZ elnökének Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterhez írt levele itt olvasható), hogy ez alól a teher alól a fogyatékossággal élő emberek mentesüljenek, hiszen ők megannyi, fogyatékosságukból adódó többletkiadással szembesülnek a mindennapjaik során, számos esetben a létfenntartásuk is veszélybe kerül. A kormányzati intézkedéssel megemelt ár megfizetésére sok esetben nincs anyagi lehetőségük, ezt a többlet anyagi terhet már nem bírják el.
Szövetségünk felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a többletkiadások egy része a fogyatékos állapot miatt szükséges berendezések energiaszükségletéből, vagy a mindennapi háztartási eszközök fokozott használatából, az ezekhez kapcsolódó többlet energiafogyasztásból adódhat. Így például számos mozgásszervi fogyatékosság esetén szükséges elektromos kerekesszék vagy moped használata, amelynek akkumulátorai általában heti több alkalommal igényelnek 4-6 óra időtartamú töltést. A rehabilitáció elektromos eszközei, mint a Tens készülék, izom- és idegstimulátorok, az alternatív és augmentatív kommunikáció (AAK) elektronikus eszközei szintén többlet áramot fogyasztanak. Bizonyos fogyatékosság esetén a légzés gépi rásegítésére vagy elektromos emelőszerkezet igénybe vételére van szükség. Ugyanakkor az otthoni okoseszközök fokozott használata is jellemző. Egyes állapotoknál pedig elengedhetetlen a napi többszöri ruha és ágynemű csere, amely a tisztálkodási, mosási szükségletet és ezzel az elektromos áram vagy földgáz igényt jelentősen megnöveli. Más esetekben a lakás hőmérsékletét kell magasabb szinten tartani, mert a fogyatékossággal élő ember szükségletei ezt követelik meg.
Mindezek mellett nem elhanyagolható az sem, hogy a fogyatékossággal élő emberek jelentős része az állapota, az oktatási és munkavállalási lehetőségek korlátozottsága, a közlekedés valamint az épített környezet akadálymentességének hiánya miatt egész napját vagy napja jelentős részét otthonában tölti, így nyilvánvalóan több energiát és földgázt fogyaszt, mint azok, akik napközben dolgoznak, tanulnak. A fogyatékossággal élő gyermek nevelése sok szempontból nehezebb, mint a nem fogyatékos gyermeké, különösképp nehéz azoknak a családoknak a helyzete, ahol a fogyatékossággal élő gyermekről egy szülő gondoskodik, különösen akkor, ha megélhetésüket pusztán a gyermekek otthongondozási díja biztosítja, illetve ha a különélő szülő támogatására nem számíthatnak.
A MEOSZ ezért azt kéri, hogy a fogyatékossággal élő emberek és velük élő családtagjaik számára teljes egészében maradjon meg a rezsicsökkentés.
Budapest, 2022. július 15.
