„Az egyéni szükséglet az általánosan akadálymentesített környezetben fellépő plusz igény (pl. az egyén fogyatékosságához igazodó alacsonyra szerelt kapcsoló, pótkapaszkodó). A plusz igény teljesülése nélkül számomra nem lesz 100 százalékos az akadálymentesítés.”

Az akadálymentesítés, a környezetnek a fogyatékossággal élő személyek részére történő hozzáférhetővé tétele, az önálló életvitel egyik sarokköve. A CRPD Bizottság 4. számú Általános Kommentárja szerint a hozzáférhetőség az önálló élet és társadalmi részvétel előfeltétele a hozzáférés biztosításával és az akadályok lebontásával. Mindig egy csoport érdekét szolgálja, és a szabványoknak megfelelő fizikai változtatásokat jelenti. Az észszerű alkalmazkodás előfeltétele a hozzáférés biztosítása, az akadálymentesítés. Az észszerű alkalmazkodás esetén a módosítások elsődleges célja az alapvető jogok biztosítása, és nem „csak” az önálló életvitelhez való jog biztosítása. Az észszerű alkalmazkodás követelményének mindig az adott esetekben, az adott egyénre szabottan kell teljesülnie; nem lehet általános, mindenkire vonatkozó megoldásokat, intézkedéseket alkalmazni.

A CRPD Bizottság szerint az észszerű alkalmazkodás azokban az esetekben jöhet szóba, amikor olyan egyedi igényekről van szó, amit a hozzáférhetőségi sztenderdek megalkotásakor nem vettek figyelembe, ezért azok az egyedi igényeket nem tudják kielégíteni. A magyar egészségügy például nem készült fel a beszédükben akadályozott fogyatékos emberekkel való kommunikációra, ezért hosszú időbe telik – ha egyáltalán sikerül – míg megértik, hogy milyen problémával fordulnak hozzájuk. Ez a kezelések alatt sincs másképp. Ugyanakkor az infokommunikációs akadálymentesítést segítő eszközökkel mindezt át lehetne hidalni, azonban ezek a megoldások még jobbára ismeretlenek a köztudatban. A MEOSZ többek között azért dolgozik, hogy ezek az eszközök is a támogatott gyógyászati segédeszközök részévé váljanak. Ilyen esetekben az észszerű alkalmazkodásnak egyfajta, a hozzáférhetőséget továbbfejlesztő/kiegészítő szerepe van, mivel az egyéni helyzetben segítheti a hozzáférést azoknak, akik kiesnek a jelenlegi hozzáférhetőségi sztenderdek keretei közül. Az ésszerű alkalmazkodás nem pótolhatja a hiányos vagy a részleges akadálymentesítést, azok a CRPD szellemében jogsértők.

Az észszerű alkalmazkodás több mint az akadálymentesség, több mint a hozzáférhetőség biztosítása; a hozzáférhetőségen túl az egyén szükségleteire reagálva kell az intézkedéseket megvalósítani, ha az nem ró aránytalanul nagy terhet a kötelezettre. Az, hogy mi minősül aránytalanul nagy tehernek, az minden esetben az adott ügy összes körülményének mérlegelésével dönthető el.

Forrás: Észszerű alkalmazkodás – valódi társadalmi egyenlőség, MEOSZ (2019)