Az alapvető jogok biztosa 2023 áprilisában egy konkrét panasz kapcsán vizsgálta a CSOK igénybevételének feltételeit, különösen azt, ami a kedvezmény igénybevételéhez biztosítási jogviszony meglétét is előírja. Mint ismeretes a gyermeket vállaló, illetve nevelő személyek, családok új lakás vásárlása, építése, valamint használt lakás vásárlása, bővítése esetén vissza nem térítendő állami támogatásként családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK), illetve további állami támogatásokat vehetnek igénybe.
A panaszt benyújtó személy használt lakás vásárlásához szeretett volna otthonteremtési kedvezményt igénybe venni. Kérelmét azonban a pénzintézet nem tudta befogadni, mivel ő és házastársa is megváltozott munkaképességű, megromlott egészségi állapotuk miatt dolgozni nem tudnak, ezért nem rendelkeznek társadalombiztosítás szerinti biztosítási jogviszonnyal, csupán ellátásban részesülnek. A panaszos szerint a CSOK-ra vonatkozó szabályozás indokolatlanul tesz különbséget az igénylők között azzal, hogy a kedvezmény igénybevételét biztosítási jogviszony fennálltához köti. Kereső tevékenység hiányában ugyanis ezek az emberek hiába rendelkeznek a CSOK további feltételeivel, mégis elesnek a kedvezménytől annak ellenére, hogy egyébként jövedelmi viszonyoktól nem függő, vissza nem térítendő állami támogatásról beszélünk.
A vonatkozó szabályozás alapján néhány kivételtől eltekintve mind az új, mind pedig a használt lakással összefüggésben járó CSOK igénybevételére valóban csak akkor van lehetőség, ha az igénylő, közös igénylők esetén legalább az egyikük a társadalombiztosítás szerinti biztosítási jogviszonyban áll.
A biztosítási jogviszony jellemzően valamilyen járulékfizetési kötelezettséget megalapozó keresőtevékenység folytatását jelenti, ami történhet pl. munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, megbízási jogviszonyban stb. További feltétel, hogy az igénylő a kérelem benyújtását megelőző 180 napon belül is folyamatosan rendelkezzen a fent említett biztosítási jogviszonnyal, vagy közép- illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytasson.
A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a biztosítási jogviszonyra vonatkozó kötelezettség alól kivételt képeznek azok, akik ápolási díjban, vagy gyermekek otthongondozási díjában részesülnek. Ők ugyanis annak ellenére igényelhetik a CSOK-ot, hogy nem tekinthetők biztosítottnak.
Az alapvető jogok biztosa által feltárt szabályozási probléma
Az alapvető jogok biztosa az eljárását – mely során a kulturális és innovációs minisztert is megkereste az AJB-1665/2023. számon kiadott, a CSOK igénybevételének feltételeivel kapcsolatos jelentésével zárta. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmányos szempontból az állampolgároknak nyújtott lakhatási, otthonteremtési támogatások is szociális támogatásnak minősülnek. Ezért a rájuk vonatkozó szabályozás kapcsán is vizsgálható, sőt vizsgálni kell a hátrányos megkülönböztetés esetleges megvalósulását. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben arra a megállapításra jutott, hogy a CSOK-ra vonatkozó kifogásolt szabályozás összehasonlítható helyzetben lévő (gyermeket nevelő vagy vállaló) állampolgárok között, vagyis homogén csoporton belül valósít meg különbségtételt azzal, hogy feltételként írja elő biztosítási jogviszony meglétét. E követelmény előírása az ombudsman szerint önmagában alapvetően nem feltétlenül tekinthető észszerűtlennek, azonban ennek kapcsán azt is mérlegelni szükséges, hogy egy ilyen rendelkezés, annak gyakorlati alkalmazása során nem vezet-e mégis jogsérelemhez. A munkavállalás, ezzel biztosítási jogviszony létesítése természetesen a fogyatékos, valamint megváltozott munkaképességű személyek esetében is fennálló lehetőség. Nyilvánvalóan létezik azonban közöttük egy olyan személyi kör, melynek tagjai (állapotuknál, körülményeiknél fogva) nem, vagy csak észszerűen nem elvárható áldozatok útján lehetnek képesek munkát végezni. Ezért, ha egy támogatás feltételeként a jogszabály biztosítási jogviszony fennálltát, kereső tevékenység folytatását írja elő, az egészen biztosan azt eredményezi, hogy ezek az emberek kizáródnak a támogatottak köréből.
Az ombudsman álláspontja szerint ez az alkotmányossági probléma vagy úgy orvosolható, hogy a szabályozás módosításával a CSOK igénybevételét nekik is lehetővé teszik, vagy az állam másik, a kizárttal egyenértékű támogatást biztosít számukra.
A Biztos intézkedése keretében felkérte a kulturális és innovációs minisztert, hogy vizsgálja meg a családok otthonteremtésére vonatkozó támogatási rendszer kiterjesztésének lehetőségét oly módon, hogy a kizárólag rokkantsági ellátásban részesülő személyek részére is lehetővé váljon a vissza nem térítendő CSOK, vagy egy azzal egyenértékű támogatás igénybevétele.
Szeptember 1-jétől módosult a kormányrendelet
Az ombudsman intézkedése nyomán az egyes családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról rendelkező 406/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet alapján szeptember 1-jétől a megváltozott munkaképességűnek minősülő igénylők akkor is jogosultak lehetnek az új, valamint a használt lakásokkal összefüggésben járó CSOK-ra, ha nem folytatnak kereső tevékenységet, illetve nem állnak biztosítási jogviszonyban. Természetesen a CSOK egyéb feltételeivel nekik is rendelkezniük kell ahhoz, hogy a támogatás a számukra megítélhető legyen. A CSOK-ot tehát – ha az egyéb feltételek fennállnak – a megváltozott munkaképességű személy akkor is kérheti, ha adott esetben ellátásban, pl. (rokkantsági ellátás) nem részesül.
A vonatkozó szabályozás alapján mind az új-, mind pedig a használt lakáshoz kapcsolódó kedvezmény szempontjából az tekinthető megváltozott munkaképességűnek, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvélemény szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki után az igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül.
A vonatkozó rendelkezések alapján a megváltozott munkaképesség tényének fennálltát az orvosszakértői szerv igazolásával lehet alátámasztani.
A most tárgyalt rendelkezéseket új lakásokra vonatkozóan az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 16.) kormányrendelet, a használt lakások tekintetében pedig a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 16.) kormányrendelet tartalmazza.
Budapest, 2023. november 23.
