A találkozó célja az volt, hogy az előző, februári találkozón megfogalmazottokat („Tíz alapérték”) alapul véve a résztvevők fogalmazzák meg azokat a javaslatokat a jövőbeni kormányzati programokra és szakpolitikákra vonatkozóan, amelyek javíthatják a közösségi alapú szolgáltatásokat Magyarországon. A résztvevők döntöttek arról is, hogy ezeket a javaslatokat a későbbiekben elküldik a döntéshozóknak és az ügyben érintett kormányzati szerveknek.

A meghívott szakértők jelentős tapasztalattal és ismeretekkel rendelkeznek a fogyatékossággal élő személyek közösségben élését segítő szociálpolitikáról és szolgáltatásokról: közigazgatási háttérrel rendelkező szociálpolitikai szakértők, jogi szakértők, a fogyatékossággal élő szervezetek szakértői és érdekvédői, szolgáltatók szakértői, akadémikusok, akiknek van tapasztalata a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatban, olyan szakértők, akik tapasztalattal rendelkeznek az intézményi kiváltási programokban.

A rendezvény során a szakértők a következő kérdést vitatták meg: mi lenne az ideális, vagy legkönnyebben elérhető és legsürgetőbb intézkedés, amelyet a kormánynak meg kell tennie a „Tíz alapérték” dokumentumot betartó közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A találkozó eredményeként a jelenlévők megfogalmazták a kormány számára a közösségi alapú szolgáltatások országos szintű javítására vonatkozó ajánlások listáját. A javaslatok összefoglalóan a következők voltak:

• Jelenleg sok szolgáltatás csak korlátozott ideig áll az ügyfelek rendelkezésére – ezeknek, különösen azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek célja az emberek támogatása a saját otthonukban, a nap 24 órájában rendelkezésre kell állniuk.
• Az kormánynak módosítania kell a jogszabályokat, és lehetővé kell tennie az ügyfelek számára, hogy kombinálják a jelenleg kölcsönösen kizárt szolgáltatásokat, hogy az emberek a valós szükségleteiknek megfelelő támogatást élvezhessenek.
• A szolgáltatásokat ösztönözni és támogatni kell, hogy megfeleljenek az ügyfelek és a helyi közösségek valós igényeinek. Emellett a különböző régiókban eltérő a lakosság összetétele, különböző igényekkel, ezért a szolgáltatásokat a tényleges támogatási igényeikhez kell igazítani a jelenlegi „egy méret mindenki számára” rendszer helyett.
• A hozzáférést az egész szociális szolgáltatási szektorban javítani kell. Minden jövőbeli, EU által finanszírozott infrastrukturális beruházásnak hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élő összes csoport számára.
• Új, országos kutatási projektet kell indítani a fogyatékossággal élő személyek valós igényeinek felmérésére, beleértve azokat is, akik ma nem részesülnek szolgáltatásokban.
• Javítani kell a rehabilitáció jelenlegi szolgáltatásait, hogy megfeleljenek a felnőtt fogyatékossággal élő emberek igényeinek. Az új rendszernek multidiszciplináris megközelítéseket kell alkalmaznia, nemcsak tisztán orvosi, hanem társadalmi, pszichológiai és kortárs támogatási rendszereket is ki kell építenie, majd azok számára is elérhetővé kell tenni, akik ezeket a szolgáltatásokat otthonukban kívánják igénybe venni.
• A szociális szolgáltatási rendszer jelenleg hatalmas mennyiségű kötelező adminisztrációval foglalkozik (beleértve a szolgáltatók kötelezettségeit, valamint az egyéneket érintő bürokráciát). Ezen változtatni kell, és egyszerűbb és hozzáférhetőbb adminisztrációt kell alkalmazni, az informatikai megoldásokra építve.
• Jelenleg a szolgáltatások figyelemmel kísérése leginkább az adminisztratív kérdésekre összpontosít. A szolgáltatások ellenőrzésének a szolgáltatások minőségét kell középpontba helyezni, mérve az ügyfelek elégedettségét és életminőségét is.
• Javítani kell az átláthatóságot a szociálpolitika és a szociális szolgáltatások terén. Támogatást kell nyújtani az ügyfeleknek, hogy teljes mértékben megértsék a rendelkezésükre álló előnyöket és szolgáltatásokat, és támogassák őket a megalapozott döntések meghozatalában.
• Jelenleg jelentős különbségek vannak az emberek számára elérhető szolgáltatások számában az ország különböző régióiban. Ezt a problémát meg kell oldani, és a szolgáltatásokat úgy kell engedélyezni, hogy az támogassa a hátrányos helyzetű régiókban a szolgáltatások létrehozását.

A találkozó eredményét és a „Tíz alapérték”  dokumentumot elküldjük a szociális ügyekért felelős minisztérium döntéshozóinak. A minisztériumhoz intézett levelünkben sürgetjük a döntéshozókat, hogy konzultáljanak a fogyatékossággal élő emberek szervezeteivel, és minden rendelkezésre álló forrást – beleértve az EU strukturális és beruházási alapjait is – fordítsanak a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére.