Akadálymentesítés, egyetemes tervezés

I./ Az akadálymentesség emberi jogi megközelítésben, paradigmák, fogalmak

a.) A fogyatékosság fogalma, egyenlő esélyű hozzáférés:

A 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről (továbbiakban egyezmény) utat nyitott a fogyatékosság új, emberjogi értelmezésének. Kimondta, hogy a korábbi közgondolkodással ellentétben a fogyatékosság nem betegség, hanem a társadalmi sokszínűség része, és a fogyatékosság „a fogyatékos személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben” (egyezmény, preambulum e.) pont).

Az egyezmény értelmében a feladat ezen környezeti akadályok beazonosítása és lebontása, így a karitatív tevékenységeket a társadalmi tudatformálásnak, a komplex szolgáltatás-szervezésnek, az átfogó kodifikációs és implementációs folyamatnak és nem utolsó sorban, az akadálymentesítésnek kell felváltania. Az egyezmény értelmében a környezethez való akadálymentes hozzáférés kialakítása és fenntartása szoros összefüggésben van a fogyatékos emberek egyenlő esélyű hozzáféréshez való jogával. Az épített környezet akadálymentesítése a legfőbb alap, de az egyezmény szerint az akadálymentesítés, a hozzáférés biztosítása sokkal tágabb hatályú ennél. Ha az egyén az épületekben megvalósuló szolgáltatásoknak, társadalmi folyamatoknak nem válhat aktív részesévé, akkor az a környezet számára nem vált akadálymentessé. Kiemeljük, hogy amennyiben a fogyatékos embert valahol hátrányos megkülönböztetés éri, akkor emberi méltósága is sérül! A cél az egyenlő esélyű hozzáférés, amelyet a 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (továbbiakban Fot.) az alábbiakban definiál:

  1. § egyenlő esélyű hozzáférés:
    ha) a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető,
    hb) az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók,
    hc) az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.

Az egyezmény 9. cikke a hozzáférhetőség címszó alatt arról rendelkezik, hogy:

A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékos személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és felszámolását, többek között a következőkre vonatkoznak:

a) épületek, utak, közlekedés és más bel- és kültéri létesítmények, így iskolák, lakóházak, egészségügyi létesítmények és munkahelyek;

b) információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az elektronikus szolgáltatások és segélyhívó szolgáltatások.

Ezt az elvet nem csak a közszolgáltatásokra nézve alkalmazza az egyezmény, amely a garanciák kiépítéséről is rendelkezik az alábbiak szerint: „A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak továbbá: a) a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények és szolgáltatások hozzáférhetősége érdekében bevezetett minimális szabványok és irányelvek alkalmazásának fejlesztésére, hatályba léptetésére és ellenőrzésére;

b) annak elősegítésére, hogy a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítményeket és szolgáltatásokat kínáló magánjogi jogalanyok figyelembe vegyék a hozzáférhetőség valamennyi aspektusát a fogyatékos személyek vonatkozásában;

 

b.) Semmit rólunk nélkülünk, egyetemes tervezés, ésszerű alkalmazkodás, innováció

Ha országunkban nyitott, hozzáférhető környezetet szeretnénk kialakítani, teret kell engednünk az innovációnak! Az akadálymentes környezet kialakítása révén különböző szakemberek, szakterületek találkozása valósulhat meg, például az építészet, ergonómia, orvosi, mérnöki szaktudások, a rehabilitáció különböző szakterületei, a támogató- és digitális technológiák, a fogyatékosságtudomány, a közösségszervezés részterületeiről.

Az egyezmény hangsúlyozza, hogy a fogyatékosság változó fogalom, így a környezet akadálymentesítési megoldásainak is folyamatosan meg kell újulniuk. A fejlesztések biztosítása az állam kötelezettsége az 4.§ szerint:

f) kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg vagy segítenek elő az egyetemesen tervezett áruk, szolgáltatások, eszközök és létesítmények vonatkozásában, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározottak szerint, amelyek a lehető legkisebb változtatással és anyagi ráfordítással megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek speciális igényeinek, elősegítve felhasználhatóságukat és használatukat, valamint elősegítik az egyetemes tervezést a szabványok és irányelvek kidolgozása során;

g) kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg, vagy segítenek elő a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat, a közlekedést/mozgást segítő eszközök, készülékek és segédeszközök elérhetőségének és használatának előmozdítására, elsőbbséget biztosítva az elérhető költséggel járó technológiáknak;

Mint minden más területen, az akadálymentes környezet kialakításánál is elengedhetetlen a „semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesülése, azaz, az érintett felhasználók bevonása a folyamatba már a kezdetektől, a tervezési szakasztól, illetve  Csak így garantálható, hogy a beruházások ténylegesen megfeleljenek a mozgássérült emberek igényeinek, legyen szó akár egy vasúti fejlesztésről, akár egy vendéglátó-ipari egység kialakításáról.

„Az egyezmény 2. cikke szerinti meghatározás: „egyetemes tervezés”-en a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékos személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.”

Az egyetemes tervezés elvét, szemléletét az egyezmény emelte jogszabályi szintre, lényege: az adott termék, épület eleve úgy legyen kialakítva, hogy a lehető legtöbb ember számára használható legyen, kiszolgálja az igényeiket. Mindezt a tervező esztétikus megoldások alkalmazásával érje el, kerülve az ormótlan, stigmatizáló (megbélyegző) adaptációkat.

Az egyetemes tervezés tehát olyan preventív tervezési szempont, amely szerint az épített környezet mellett a szolgáltatásokat is akadálymentessé kell tenni, így lesz a környezetünk olyan, hogy minden ember funkcionálisan használni tudja azt. Az eleve így tervezett épületek nem zárják ki az esztétikumot, a beruházást nagymértékben nem növelik, és a költségek hosszútávon kifizetődnek. A már megépített régi épületek utólagos akadálymentesítése is megoldás, még akkor is, ha bonyolultabb az eljárás.

A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot (ETIKK) abból a célból hozta létre, hogy az egyetemes tervezés eszméjét terjessze. Az ETIKK számos partnerségi együttműködést, tanácsadási, konzultációs, valamint civil közösségi programot valósít meg. Célja, hogy a szolgáltatások az épített környezetben, az oktatásban, a munkahelyi környezetben, a közlekedésben is eleve a fogyatékos emberek igényeinek megfelelően legyenek megtervezve. Az ETIKK munkatársai is érintett emberek, illetve a központ együttműködik a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteivel, a participatív tervezés eszméjének megvalósítása érdekében. Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont (ETIKK) honlapja www.etikk.hu

Az „ésszerű alkalmazkodás” az egyezmény szerint azokat „az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékos személy alapvető emberi jogainak és szabadságának a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását;” vagyis az akadálymentes környezetben az egyéni igényekhez alkalmazkodó kisebb átalakításokat jelenti azért, hogy az adott személy igénybe tudja venni a szolgáltatásokat.

Külön ki kell emelnünk a súlyosan mozgássérült emberek szempontjait! Az egyezmény értelmében a fogyatékos emberek csoportjába mindig bele kell érteni a fokozott támogatási szükségletű személyeket is (egyezmény preambulum j.) pont). A gyakorlatban azonban azt tapasztaljuk, hogy a progrediáló állapotú, vagy négy végtagra érintett mozgássérült emberek nem tudnak hozzáférni az akadálymentesnek mondott környezetben elérhető szolgáltatásokhoz, még akkor sem, ha az for-profit. Ennek legfőbb oka, hogy az épületek nem akadálymentesek teljes körűen, azokat kerekesszékkel nem lehet igénybe venni (pl: meredek rámpa, kapaszkodó hiánya, a bejáraton túl az épület tele van akadályokkal stb.). Ezen felül hiányoznak azok a „plusz” eszközök, támogatások, –személyi segítés, segéd-, smart eszközök stb. – amelyek számukra elengedhetetlenek ahhoz, hogy élhessenek az adott épület által kínált szolgáltatásokkal. Hangsúlyozzuk, hogy az az épített környezet és azok a szolgáltatások, amelyek megfelelnek a súlyosan mozgássérült embereknek, kényelmesek, használhatóak a többi mozgássérült vagy idős ember számára is. Míg az elmaradt akadálymentesítés és ésszerű alkalmazkodás is hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

Az egyezmény azt is kimondja, hogy a fogyatékos gyermeket nevelő családoknak is szolgáltatásokat kell nyújtani annak érdekében, hogy a gyermekek teljes életet élhessenek a családjukkal. Ugyancsak figyelni kell azoknak a családoknak a szükségleteire, ahol fogyatékossággal élő szülő(k) nevelnek gyermekeket.

II./Hazai előírások

A mindennapi szóhasználatban az akadálymentesítés nem más, mint a már meglévő épületek, létesítmények oly módon történő átalakítása vagy átépítése, melynek köszönhetően azok a fogyatékos emberek számára hozzáférhetővé válnak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) fogalom-meghatározása szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Épített környezetnek nevezzük a tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített környezet részét, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

Mint látható, a fenti meghatározás sokkal tágabb kört ölel fel, mint ahogy a társadalom használja, hiszen az akadálymentesítés nemcsak a fogyatékos emberek érdekét szolgálja, hanem előnyöket nyújt olyan speciális igényű felhasználók számára is, mint az idősek, a gyermekek, a kismamák vagy az átmenetileg segédeszközzel közlekedők stb. Ezért annak megvalósulása az egész társadalom érdekét szolgálja.

A jelenleg hatályos hazai építészeti jogszabályok az akadálymentes megközelíthetőséget, illetve az akadálymentes használatot csak a közhasználatú építmények vonatkozásában teszik kötelezővé, ám a nemzetközi szabályozás sokkal tágabb!

A CRPD Bizottság 9. cikkhez fűzött ajánlása szerint:

„A hangsúly már nem a jogi személyiségen van, és nem azon, hogy az épületek, a közlekedés, az infrastruktúra, a járművek, az információ és a kommunikáció valamint a szolgáltatások privát, vagy köztulajdonban vannak-e. Ameddig az áruk, termékek és szolgáltatások a nagyközönség számára elérhetők, vagy annak szánták, hozzáférhetőeknek kell lenniük mindenki számára, függetlenül attól, hogy közhatóság, vagy magánszemély a tulajdonos. A fogyatékos embereknek másokkal egyenlő módon kell hozzáférniük minden áruhoz, termékhez és szolgáltatáshoz, amelyeket a nagyközönségnek szántak, oly módon, hogy biztosítják a hatékony és egyenlő hozzáférést számukra és tiszteletben tartják a méltóságukat. „

A hazai jogszabályi környezet szerint 1998. január 1-jét követően minden új építésű vagy felújítandó, átalakítandó közhasználatú építmény tervezésekor és a kivitelezés során is kötelezően figyelembe kell venni és érvényesíteni kell az akadálymentesítés szempontjait. Közhasználatú építménynek minősül az olyan építmény (építményrész), amely

– a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

– használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

– használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

– törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

Magánhasználatú épületek esetén nincs törvényi kötelezettség az akadálymentesítést illetően. Ebben az esetben maga a tulajdonos, illetve maguk a tulajdonosok döntik el, hogy akadálymentesítik-e a tulajdonukat, vagy sem.

Társasházi vagy lakásszövetkezeti tulajdonban álló épületrészek akadálymentesítéséről a közgyűlés dönt. A közgyűlés döntését – ha az alapító okirat másként nem rendelkezik – egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Fontos azonban tudni, hogy a döntés területi hatálya csak az ingatlan határáig tart, vagyis amennyiben az akadálymentesítés átnyúlik az ingatlan határán, akkor a szomszéd ingatlan (jellemzően közterület) tulajdonosával is egyeztetni kell, és be kell szerezni az ő hozzájárulását is.

Az egyes részletszabályokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) tartalmazza, melynek rendelkezései irányadóak az adott településre vonatkozó helyi építési szabályok (HÉSZ) elkészítése során is. Ebben a jogszabályban találunk rendelkezéseket az akadálymentességi követelményekre, úgy mint

1./ ajtó beépítettség

2./ lépcső, rámpa, lejtő, pihenő

3./ illemhelyekre vonatkozó szabályok

4./ padlóburkolatok esetén stb.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

A tervezés során akadálymentesítést akkor lehet a leghatékonyabban kivitelezni, ha a többi szakággal (pl. gépészet, épületvillamosság, belsőépítészet stb.) összefüggésben épül be a tervezés és a megvalósítás folyamatába.  A rehabilitációs környezettervező vagy rehabilitációs mérnök készítheti el az épület akadálymentesítési tervét, összefogja a különböző szakágakban való megjelenését. A rehabilitációs szakmérnök munkája akkor vezet eredményre ha teljeskörűen bevonják a tervezés és a kivitelezés fázisaiba, és nem csak a végeredménnyel találkozik a szakember.

Az építkezés, kivitelezés folyamán a mozgáskorlátozott felhasználók bevonása biztosítja az épület, (jármű, köztér stb.) és a benne lévő szolgáltatás funkcionális megfelelőségét is!

Egyéb rendeletek:

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Segédletek

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) követelményeit egészíti ki a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. kiadványa, a Segédlet a közszolgáltatásokhoz és egyéb szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez – komplex akadálymentesítés című füzet, amely itt elérhető.

III./A lakás akadálymentesítésének tervezése

Gondoljuk át lépésről-lépésre, szobáról-szobára, hogy milyen megoldások, eszközök azok, amelyek valódi önállóságot biztosítanak;  a helyiségek funkcióiknak megfelelően használhatóak-e. Csak olyan megoldásokat fogadjunk el, amelyek valóban és hosszútávon javítják az életminőségünket. Ne feledjük el, hogy az építkezésnél, a felújításnál mi vagyunk a megrendelők, vagyis a vállalkozónak a mi egyéni igényeinket kell kiszolgálnia!

Az akadálymentesítési támogatás feltételeiről itt olvashat!

 

 

További hírek, információk az akadálymentesítésről:

 

NYÍLT LEVÉL TARLÓS ISTVÁN FŐPOLGÁRMESTERNEK

A metróközlekedés hozzáférhetővé tétele nem jó cselekedet, nem kegy vagy szívesség, hanem kötelezettség – fogalmazott a MEOSZ.

BSZ_5059_2

MEOSZ-MUISZ együttműködés: közös fellépés az akadálymentes turizmusért

Közösen lép majd fel a jövőben a Magyar Utazási Irodák Szövetsége és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a turisztikai szolgáltatások, látnivalók akadálymentesítéséért – jelentette be közös sajtótájékoztatóján a két szövetség elnöke csütörtökön.

Az M3-as metró akadálymentesítésének elmaradása: a fogyatékos emberek nem másodrendű magyar állampolgárok

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elfogadhatatlannak tartja Budapest Főváros Önkormányzata, a magyar kormány hozzáállását az M3-as metró akadálymentesítéséhez, hogy a mozgásukban korlátozott és fogyatékos emberek életén kívánnak spórolni. Az akadálymentesítés elmaradásával a…

Országos akadálymentesítési mozgalom indul

Önkéntesek és nagyvállalatok együttműködésével június elején indítja útjára országos információs akadálymentesítési mozgalmát a Route4U magyar startup csapat. Az applikáció megkönnyíti a mozgássérültek és babakocsival közlekedő szülők mindennapjait.

Szülőknek szóló workshop a támogatott lakhatásról

A KézenFogva Alapítvány új képzési lehetőséget hirdet elsősorban szülők, hozzátartozók, támogatók és fogyatékos emberek számára, akik saját maguk vagy gyermekük jövőjét tervezik, és lakhatási lehetőséget keresnek.

Milyen az akadálymentes közösségi közlekedés?

A MEOSZ – a Közlekedéstudományi Intézettel történő együttműködés keretében – elkészítette a közösségi közlekedés akadálymentességéről szóló állásfoglalását.

ENSZ-konferencia az akadálymentes és befogadó városokról

Több mint száz várostervező és fogyatékosságügyi szakember gyűlt össze a világ minden részéről egy októberi ENSZ-fórumon, hogy megoldásokat találjon a befogadó és akadálymentes városfejlesztésre – olvasható az ENSZ honlapján.

Mopedek: megoldás születhet a közösségi közlekedési problémákra

A MEOSZ elnöke mind az általa kezdeményezett januári egyeztetésen, mind a nemzeti fejlesztési miniszternek írt júliusi levelében azt kérte a kormánytól, hogy jogszabályi szinten biztosítsa az elektromos mopedet használó mozgássérült emberek közösségi közlekedésben…

M3 metró

M3-as metró: az akadálymentesség nem fakultatív feladat

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormányt és a fővárost, hogy – törvényi kötelezettségüknek eleget téve – az M3-as metró felújítása során biztosítsák annak teljeskörű akadálymentességét. A MEOSZ egyetlen olyan…

MÁV: megkérdeztük, miért nem működnek a liftek

Szövetségünkhöz több panasz is érkezett az elmúlt időszakban, miszerint a frissen, sok milliárd forintból felújított vasútállomásokon nem működnek a peronliftek. A legutóbbi ilyen Békéscsabán volt, de Vácról, Gárdonyból, Püspökladányból is érkeztek jelzések, ezért…

Még mindig kevéssé figyelnek a mozgássérült emberek szempontjaira

A turizmus szeptember 27-i világnapja alkalmából – melynek idei témája az akadálymentes turizmus – ki kell mondanunk: Magyarországon még messze vagyunk attól, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy üdülhessenek, szabadidős és kulturális programokon vehessenek…

Közösségi közlekedés: a nemzeti fejlesztési miniszter sürgős beavatkozását kéri a MEOSZ elnöke

– Azt gondolom, abban egyetértünk, hogy a mozgássérült embereknek ugyanolyan joguk van részt venni a közösségi közlekedésben, mint bárki másnak. Ma már ez nem kegy és jótékonykodás, hanem emberi jogi kérdés. Kérem Önt,…

Nemzeti buszipar fejlesztése: a mozgássérült emberek szempontjait is vegyék figyelembe!

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter májusban bejelentette: a kormány meg kívánja erősíteni a hazai buszgyártást, hogy megállhassa a helyét a rendkívül erős nemzetközi versenyben. A MEOSZ elnöke levelet írt a miniszternek és több…

Szükséglet-alapú lakás-akadálymentesítésre van szükség, korlátok nélkül!

A MEOSZ elnöke ismét levelet írt a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság munkabizottságának, amely a lakás-akadálymentesítés új koncepcióján dolgozik.

Lakás-akadálymentesítés: az egyén szükségleteihez igazodjon a támogatás!

A MEOSZ olyan lakás-akadálymentesítési támogatási rendszert javasol a kormánynak, amelyben az egyén valós szükségletei határozzák meg a támogatás összegét, és nem az összeg az akadálymentesítés mértékét. A súlyosan mozgássérült emberek rehabilitációjának, társadalmi részvételének…

Rangos elismerés a befogadó településeknek

Budapest nyolcadik, tizenharmadik, tizenötödik kerülete, valamint Mórahalom, Dunaújváros és Vác kapta idén a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) Befogadó Magyar Település díját. Az elismerést Kövér László házelnök és Földesi Erzsébet, a Tanács elnöke…

EMMI-MEOSZ: közös cél a mozgássérült emberek helyzetének javítása

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége kezdeményezésére egyeztetés-sorozat indult a Szövetség elnöksége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és felzárkózásért felelős államtitkársága között a mozgássérült emberek helyzetének javítása érdekében.

Használhatatlan egri akadálymentesítés

A MEOSZ levélben fordult az egri polgármesterhez az Eszperantó sétány melletti híd ügyében. Tájékoztatást kértünk arról, hogy milyen lépéseket terveznek a hibás akadálymentesítés kijavítása érdekében és mennyi időn belül kívánják helyrehozni a problémát.

Elértük: emelkedik a lakás-akadálymentesítési támogatás összege és többször is lehet igényelni

A MEOSZ üdvözli, hogy a kormány megemelte és többször igényelhetővé tette a mozgássérült embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatást (LÁT). A januártól bevezetett változásokat Szövetségünk többször kérte, javasolta, most végre megvalósultak.

Nem a mopedet használók kitiltása a megoldás

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nem ért egyet a bíróságok érvelésével, amelyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság csütörtökön weboldalán ismertetett, miszerint az elektromos mopeddel közlekedő mozgássérült emberek szállításának megtagadása nem hátrányos megkülönböztetés, és nem…

Mozgássérült főiskolások: a MEOSZ szakértőként segíti az oktatási jogok biztosának vizsgálatát

Kovács Ágnes elnök a múlt héten személyesen egyeztetett Aáry-Tamás Lajossal arról a vizsgálatról, amelyet az oktatási jogok biztosa indít a fogyatékossággal élő hallgatók jogainak érvényesüléséről a felsőoktatásban, és amelyben szakértőként a MEOSZ is…

Intézkedési Terv: hiányzik a komplex szemlélet és a hosszú távú tervezés

Szeptemberben a kormány elfogadta az Országos Fogyatékosságügyi Program első, 2015-2018-ra szóló Intézkedési Tervét. Ez a dokumentum fogja meghatározni az elkövetkező évek kormányzati lépéseit fogyatékosügyben. A Tervhez a MEOSZ és a Bice-Bóca Alapítvány is…

Egy kerekesszékes főiskolás fiatalt elszállásolt a MEOSZ, de mi lesz a többiekkel?

Bár sokaknak okoz gondot, a súlyosan mozgássérült, kerekesszékes fiataloknak szinte lehetetlen megfelelő szállást találniuk a sikeres felsőoktatási felvételit követően, a főiskolai kollégiumok és az albérletek döntő többsége ugyanis nem akadálymentes. A rendkívüli helyzetre…

Akadálymentességi körkép – Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal

Ahogy azt a meosz.hu-n nemrég megírtuk, a Szövetség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az akadálymentesség, a hozzáférhetőség ügyére. Kovács Ágnes elnök elsőként a MÁV-val és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel szeretne kialakítani egy…

Akadálymentesítés, hozzáférhetőség: garanciát szeretnénk és partnerséget!

A MEOSZ ezentúl kiemelt figyelmet fordít az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség ügyére – mondta el Kovács Ágnes a meosz.hu-nak. Az elnök már megválasztása előtt is hangsúlyozta: az akadálymentesítés ügyében a MEOSZ-nak határozottan, szakmai érveket…

Paralimpiát akkor, ha garantálják, hogy nem csak papíron lesz minden akadálymentes!

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a Magyar Paralimpiai Bizottság mai közgyűlésén támogatta a 2024-es budapesti paralimpia megrendezését, de kizárólag azzal a feltétellel tud kiállni a verseny megrendezése mellett, ha a kormány garantálja,…

150 ezer forintból nem lehet egy lakást akadálymentesíteni

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormányt, hogy állítsa helyre a súlyosan mozgáskorlátozott embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatás reálértékét, amely közel húsz éve változatlanul 150 ezer forint, így mára már teljesen…